Látnivalók

Viszonylag kevés információ maradt fenn Gyergyószentmiklós egyházközösségének keletkezéséről, leginkább csak következtetések alapján lehet azt állítani, hogy valószínűleg a 13. és 14. században már lé... folytatás a részletes adatoknál

Brassóban a domonkos rend 1323 után telepedett le, miután a barcelonai egyetemes rendi gyűlés engedélyezte számukra a letelepedést. A mai plébániatemplom helyén domonkos rendi kolostor és templom állt... folytatás a részletes adatoknál

Temesvár Dómterén, a város egykori főterén áll az 1740-ben épített pestisoszlop, a Szentháromság oszlop. Az oszlopot Johann Deschan kamarai tanácsos fogadalmának eredményeképp állították, azóta is az ... folytatás a részletes adatoknál

A Szamosújvárra a 17. században betelpült örmények eleinte a szamosújvári erődítmény, azaz vár mellett lévő Gerla nevű falu templomában tartották istentiszteleteiket, majd felépült a püspöki kápolna. ... folytatás a részletes adatoknál

A Szentkereszty-kastély Árkoson található. Árkos egy erdélyi falu Kovászna megyében, az Árkos-patak partján. Unitárius vártemplomáról és leginkább az említett Szentkereszty-kastélyról ismert helység. ... folytatás a részletes adatoknál

Látnivalók A város öt sóstóból álló gyógyfürdőjéről és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó. A Medve-tó nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta és 1870 és 1880 körül alaku... folytatás a részletes adatoknál

A Szűz Máriának és Nepomuki Szent Jánosnak tiszteletére emelt emlékmű Temesvár Dómterének szomszédságában, a Szabadság téren áll. Az emlékmű megrenedelésének pontos évét nem tudjuk, mivel egyesek 1756... folytatás a részletes adatoknál

Székelyudvarhelyen a római katolikus főgimnázium alapítása jezsuita rend nevéhez köthető. A jezsuiták 1592-ben, a Báthory-koszakban jelentek meg Udvarhelyen. 1593 tavaszán érkezett a településre az eg... folytatás a részletes adatoknál

A marosvásárhelyi, Teleki Domonkos által épített palota telke már 1787-ben Teleki birtokában volt. Ezt levéltárban őrzött források tanúsítják. A telek előző tulajdonosa, akitől Teleki vásárolta, Gyula... folytatás a részletes adatoknál

A hadadi báró Wesselényi család a 17. század építette fel marosvásárhelyi házát az akkori Szent Miklós utca és Fazekas utca sarkán. Az L alaprajzú, kétszintes saroképület rövid homlokzata a bejárattal... folytatás a részletes adatoknál

Teleki Sándor halála után, 1752-ben került Sáromberke Teleki Sámuel birtokába, majd rövid idő múlva a birtokközpontjává vált. Ennek köszönhetően Teleki nagy adományokkal és alapítványokkal támogatta h... folytatás a részletes adatoknál

I. Teleki Ádám (1703 – 1763) tábornoknak a 18. században három ingatlanja állt a kolozsvári Farkas utcában. Valószínűleg ezek egyesítéséből vagy cseréjéből alakult ki az a saroktelek, melyen a t... folytatás a részletes adatoknál

A Nagyenyedtől mindössze 19 kilóméter távolságra található Torockószentgyörgy közigazgatásilag Torockóhoz tartozik. Torockó és Torockószentgyörgy együttesen adják a Torockói-medence egyik legjelentőse... folytatás a részletes adatoknál

A kolozsvári Toldalagi-Korda palota nevét építtetőiről, Toldalagi Lászlóról és Korda Annáról kapta. Toldalagi László gróf az 1780-as években tordai alispán volt, az 1791-es Diétán királyi officinális.... folytatás a részletes adatoknál

A Marosvásárhelyen található Toldalagi-palotát gróf Toldalagi László, a Királyi Tábla ülnöke építtette. Az építkezés 1759-ben kezdődött, több periódusban zajlott, míg 1772-ben sikerült befejezni a hát... folytatás a részletes adatoknál

TORDAI SÓBÁNYA                             &n... folytatás a részletes adatoknál

A Torma udvarház az Ilosva patak közvetlen közelében egy tömbtelken áll. Az épület földszintes, főhomlokzata déli irányú és a főútra néz, a nyugati oldalon pilléres portikusz nyúlik ki. Alaprajza négy... folytatás a részletes adatoknál

Ifjabb Guttmann József 1903 elején megvásárolta az egykori Bémer tér (ma Ferdinand tér) és a Szalárdi utca (jelenleg Teatrului utca) sarkán lévő telket Knapp Ferenc építészmérnöktől, kinek földszintes... folytatás a részletes adatoknál

Mezőzáhon az Ugron család ágát Ugron István és felesége br. Bánffy Anna alapította a 18. században. A mezőzáhi birtok a feleség hozományának részét képezte. A birtokot folyamatosan a leszármazottak ör... folytatás a részletes adatoknál

Nagyváradon a 19. század első felében csak az Olaszi városrészen volt református egyházközség, még annak ellenére is, hogy a reformátusok jelentős számban voltak jelen a városban. Végül 1831-ben felme... folytatás a részletes adatoknál