ismertető

Hunyadi Mátyás születési dátumát koronázásának idején a követjelentések 1440-re tették. Valószínű azonban, hogy ezt a hamis évszámot a Hunyadi-párt vezetői terjesztették el, hogy tovább növeljék a valójában 1443-as születésű, tehát ekkor még csupán 15 esztendős Mátyás esélyét a trónra. Az egyéb források azonban elég nyilvánvalóvá teszik az 1443-as dátumot, közelebbről 1443. február 23-át. A krónikások és a történettudomány mai állása szerint ezen a napon született meg a magyarok későbbi nagy királya. A Hunyadi család fészke, a lenyűgöző főúri vár ekkoriban még javában épült Vajdahunyadon, ezért tartózkodott Mátyás édesanyja, Szilágyi Erzsébet a kényelmesebb életet biztosító, és ekkoriban Erdély központjának számító, Hunyadi pártján álló Kolozsváron.

            Egy 1467-ben kiadott oklevél, amely adófizetési mentességet biztosít az épület tulajdonosának, Méhfi Jakab szőlősgazda leányának és annak férjének, Kolb Istvánnak, konkrétan meg is jelöli Mátyás szülőházát. Heltai Gáspár krónikája szintén elég pontos leírást ad a ház elhelyezkedéséről. Arra vonatkozóan csak kevés adat áll rendelkezésre, hogy a háznak mely szobájában született Mátyás, de talán az egyik keletre néz emeleti szobában.

A király által kegyelt család bizonyos bővítéseket, csinosításokat végzett a házon, amelynek gótikus díszei ekkoriban keletkeztek. Mintegy száz év múltán ismét nagyobb felújításon esett át a ház, erről egy 1578-as dátumú ajtókeret maradvány tanúskodik. Az 1640-es évekre a kiváltságolt Kolb család kihalt, de az új tulajdonosnak, Kovács Gáspárnak sikerült a fejedelemnél elérnie, hogy az adómentesség őrá is vonatkozzon. Utódai odáig jutottak, hogy elismertették, a mátyási adómentesség a ház mindenkori tulajdonosára vonatkozik. 1740-ben maga a város vásárolta meg Joó Borbálától, hogy véget vessen az adómentességet élvezők uralmának. Barokk hatású felújítások elvégzése után a ház katonai kórházként üzemelt. Ebben a funkciójában használták az 1848-49-es szabadságharc idején, majd a későbbiekben is. Ekkorra a ház állaga jelentősen leromlott, több ablakát befalazták. 1869-ben a Magyar Történelmi Társulat hívta föl a figyelmet az áldatlan állapotokra és javasolta az épület rendbe tételét és megóvását az utókor számára. 1879-ben Szabó Károly megtalálta az 1467-es oklevél másolatát, ami ismét a házra irányította a közfigyelmet és egyben egyértelművé tette, hogy mely épületről is van szó. 1887-ben a városba látogató Ferenc József megfedte a város vezetőségét a ház állapota miatt és 400 koronát utalt ki avégből, hogy legalább emléktábla hirdesse, hogy egykor itt született a nagy király. Ezt 1889-ben fel is avatták. Az épület felújítására 1899-ben került sor, felemás, szerencsétlen módon, az eredeti ablakkeretek eltávolításával. Ezután a román hatalomátvételig néprajzi múzeum működött a házban, majd 1942-43 között, immár magyar fennhatóság alatt igényes, Kós Károly vezetésével színvonalas restauráláson esett át a ház. Lényegében ekkor nyerte el mai formáját. A második világháború után többször folytak munkálatok a házban, de az eredeti szerkezetet nagyrészt tiszteletben tartották.

            A kétszintes sarokház főhomlokzata délre néz, keleti homlokzata a Klastrom utcára. Nyugat felől beépített, északról pedig egy kert határolja. Jelenleg a Képzőművészeti Főiskolának ad otthont.