Algyógy

ismertető


Megye: Hunyad megye.
Erdély régió.

Algyógy Dévától csupán 27 km-re fekvő város Hunyad megyében. A város egykor járási székhelyként funkcionált, napjainkban községközpont, melyhez közigazgatásilag hozzátartozik: Bencenc, Bózes, Csigmó, Gyalmmár, Feredőgyógy, Homoród, Nyírmező és Renget .

Eredetileg két falu egesítéséből keletkezett (Algyógyalfalu és Algyógyfelfalu).



Nevének eredete

Nevét a Gyógy patakról kapta, a patak neve pedig a magyar dió főnévből való.

Története röviden

Bizonyos források alátámasztják, hogy már a dák és római korban is lakott terület volt. Az első írásos forrás, mely említést tesz róla, a 13. századból származik. Ezen írásban még Gyog-ként olvashatunk róla.
Az 1600-as években a birtokos Pongrácz család várat építtetett. A török támadások idején maga Izabella királyné talált itt menedéket. A település ekkor már török kézen volt, egészen a 16. századig, amikor János Zsigmond megostromolta, visszaszerezte, de meg is semmisíttette a falut. Az 1800-as években a Kun család építtette újjá várkastéllyá emelve.

Az 1910es népszámlálási adatok szerint Algyógyalfalu lakosságának nagy része román, de él itt magyar és cigány nemzetiségű is.
Felgyógyfelfalunál a lakosság jelentős része román, de nem elhanyagolható a magyar kisebbség száma sem.

Egészen 1920-ig volt az Algyógyi járás része.

2002-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a lakosság döntő többsége román nemzetiségű, de 6527 lakosából (társközségeket is beleértve) 75 ember vallotta magyarnak, 48 németnek , 26 pedig cigánynak magát.

Algyógy látványosságai

  • Az egykor itt álló vár a település központjában volt. Napjainkban is megtekinthető maradványa.
  • Az 1400-as évek második felében építették református templomát.