ismertető

Megye: Fehér megye.
Erdély régió.

Aranyosbánya az Aranyos folyó jobb partján, Topánfalvától 25 kilométerre, az Erdélyi- Szigethegységben fekvő Fehér megyei falu.


Elnevezése:
Minden bizonnyal az Aranyos folyóra utal, de mások úgy vélik, az itteni aranybányászattal hozható összefüggésbe a névalak.

Története röviden:

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XVI. századból származik.
Az első lakosság német nemzetiségű bányászközösség volt. Károly Róbert bányavárosi jogokat adományozott számukra. Tevékenységük természetesen a nemesfénybányászat (arany, ezüst, ólom, réz) volt.
A XVI. századi tatár betörést követően a német bányászok nagy része meghalt. Ekkor telepedtek be a románok.
A XVIII. század folyamán négy olvasztókemencét létesítettek itt, mely munkások tömkelegét felszívta. Még a környékről is rengetegen jártak ide dolgozni.
Római katolikus egyházközösséggel rendelkezett és az úgynevezett „Aranynégyszög” egyik csúcsa volt. A parasztok nagy része 1784-ben csatlakozott a kibontakozó mozgalomhoz. Ennek okai a rossz életkörülmények és a magas adók voltak.
1782-ben különleges kőzetmintát találtak és egy addig ismeretlen új ásványt, szilvanitot fedeztek itt fel.

A XIX. században is a bányászat volt a legjelentősebb tevékenység, ekkor már három bánya működött itt. 1876-tól Torda-Aranyos vármegye részét képezte. 1912-től a települést Tordával vasútvonal kötötte össze.1998-ban ben városi titulushoz jutott. 2004-ben viszont mindhárom bányája bezárt.



Lakosság:

1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható az itt élő magyar, cigány és német kisebbség számaránya sem.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú románság, és a továbbra is kisebbségben lévő éltek itt.


Látnivalói:

• XVIII. századi ortodox temploma és szintén XVIII. századi római katolikus temploma.