Árpástó

ismertető

Megye: Beszterce-Naszód megye.
Erdély régió.

Árpástó a Nagy -Szamos folyó bal partján fekvő falu Beszterce-Naszód megyében, Déstől csupán 20 km-re.

Nevének említése:

Az első források a 13. századból származnak és „aqua palosa”-ként említik a falut. Az idők során több elnevezése is ismert ( Árpásthou , Árpástow, Árpástó).

Lakossága:

A román nemzetiségűek a 17. században érkeztek ide, magukkal hozván görög keleti vallásukat. Miután a 19. század elején áttértek a görög katolikus hitre, templomot építettek fából, melyet fölszenteltek Szent Arkangyalnak. Egy pustzító tűzvész alkalmával a 19. század második felében a templom porig égett.

1850-es adatok szerint a lakosság nagy része magyar, ami 1992-ben már a lakosságnak csak 50%-át jelentette. Ekkor jelen lévő vallások: református. római katolikus, görög katolikus, unitárius, izraelita, hitű.

Története röviden:

Az első írásos források, melyek emlytik a települést, a 13. századból származnak. Ekkor még nem volt önálló, hiszen Décséhez tartozott. Később a falunak több birtokosai is volt: Apaffyak, Bethlenek. Két fontos dokumentuma közül bizonyos hogy az anyakönyv 1787-es, a jegyzőkönyv pedig 1765-ös.

Látnivalói:

Az 1500-as években épült meg legelső kőtemploma, de a földrajzi viszonyok miatt teljesen tönkre ment, ezért a 19. században helyére újat építettek.

A falu eredetileg a római katolikus vallást gyakorolta, az 1517-es reformáció és a népvándorlási hullámok miatt először az ortodox, aztán a református , majd a 16. század végére az unitárius felekezeti tagok száma vált jelentőssé. Anyaegyház is alakult, ami azonban került ismét a református egyház kezébe.

Már 1517 előtt saját egyházi iskolával rendelkező falu. Ezt a tényt hiteles források is dokumentálják. Ezekből a forrásokból kiderült az is, hogy faragott szószékének elkészítése Sipos Dávid nevéhez fűződik. Orgonája a 18. század végéről származik.