Barcarozsnyó

Útvonaltervező

ismertető

Megye: Brassó megye.
Erdély régió.

Barcarozsnyó, a Törcsvári-szoros bejáratánál fekvő falucska a Barcaságban található, Brassótól csupán 15 km-re.

Neve. . .

egy szláv kifejezésből származik (žrŭnovy jelentése malomhoz tartozó). Az első elnevezésre vonatkozó források a 12. században keletkeztek. Itt még Rosnou-ként említik a települést.

Története:

Egyes teóriák szerint itt volt a híres Comidava elnevezésű dák erőd. Azt feltételezik, hogy a stratégiai szempontból fontos várat a Német Lovagrend tagjai építették még a keresztes háborúk idején. Megint mások szerint, mikor a tatárok az 1300-as évek közepén fosztogatva, rabolva elhagyták Magyarországot, akkor keletkezett a település.
Az viszont bizonyos, hogy a lakosság szász eredetű telepesség volt, akik az 1300-as évek végén ereszkedtek le e területre. A déli részen görögkeletiek éltek, őket bolgároknak nevezzük (egyes források bolgárok helyett vlachokat említenek).

A török terjeszkedés áldozatául esett a település. A 15. századra azonban sikerült kiharcolni, hogy a város birtokolja a várat. Luxemburgi Zsigmond uralkodó pedig komoly privilégiumot ajándékozott a városnak: vásártartási jogot.
Ostromolta a várat többek között Báthori Gábor, Mikes Mihály, Badeni Lajos, majd a 18. században Rabutin emberei égették fel. Ugyanezen század közepén ismét tűzvész pusztított, majd szörnyű pestisjárvány tizedelte a lakosságot.

Az 1700-as évek végére a Barcaságon belül Barcarozsnyó volt a második legnagyobb lélekszámmal rendelkező település. A termelés ekkor még céhes keretek között zajlott, jelentősen a környező juhtenyésztő falvakra támaszkodva beindult a gyapjúfeldolgozás.
A 19. század végén településsé lefokozták. A kommunista hatalom kiépítésének idejében a lakótelepek száma a település déli részét robbanásszerűen nőtt.

Lakossága

Erdély legdélebbi szász települése.1771-ben 1499 szász, 895 román és 138 cigány lakosa volt.1850-ben 4094 lakosából 1935 román, 1768 német és 378 cigány nemzetiségű, felekezet szerint 2313 ortodox és 1772 evangélikus.1910-ben 4887 lakosából 2757 román, 1806 német és 246 magyar anyanyelvű, 2817 ortodox, 1748 evangélikus, 176 római katolikus és 105 református vallású volt. 2002-ben 15 456 lakosából 15 002 román, 288 magyar és 150 német anyanyelvű, 14 376 ortodox és 420 római katolikus vallású.

Látnivalók:

A faluban található a 15. században szász lakosság által kiépített legnagyobb parasztvár Erdélyben. Fontos szerepe volt a támadások elleni hatékony védekezésben, hiszen átmeneti jelleggel, hosszabb támadások esetén is lakhelyet biztosított az emberek számára. Falai vastagok, zömökek, udvarán mély kút található. Kápolnájával a 17. században egészült ki, napjainkban rekonstruálják. A természeti katasztrófák sem kímélték a várat, hiszen földrengés és tűzvész is pusztította. Az 1848-49-es szabadságharc egyik fontos állomása, a városlakók Bem támadásakor itt találtak menedéket. Napjainkban az épület újítása zajlik, ugyanis a vár fontos turisztikai központ, ami látványosságokkal, kiállításokkal várja az ide látogatókat.
Az 1400-as években épült evangélikus templomát az 1600-as években építették újjá. A korszak ízlésvilágának és uralkodó stílusirányzatának megfelelően és hűen tükrözi a gótikára jellemző építészeti motívumokat.
Falfestményekkel díszített görög rítusú vallási építménye az ortodox templom, mely a külvárosban áll.
A településtől nem messze található a Rozsnyói barlang.
A rozsnyói sziklaszorosának gyakorlóterepe pedig az aktív kikapcsolódást kedvelőknek nyújt páratlan élményt.
Valea Cetăţii nevű pihenőhelye pedig parkosított környezettel, fürdőhelyekkel és megannyi szórakozási lehetőséggel várja a pihenni vágyókat.
A későbbiekben tervezik, hogy a vár megközelíthető legyen fogaskerekű vasúttal.

Gazdasága:

Az akrilfestékeket, polimereket gyártó műanyaggyár a település legjelentősebb ipari üzeme. Romacril műanyaggyár megannyi embernek biztosítja megélhetését.