ismertető

Megye: Beszterce-Naszód megye.
Erdély régió.

Beszterce a Beszterce folyó partján fekvő  Beszterce-Naszód megyei város.
Érdemes róla tudni, hogy ma és régebben is megyeszékhely. Közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak hozzá: . Aldorf, Besenyő, Pinták, Sófalva és Vinda .
Kolozsvár innen csupán 110 kilométerre található.

Elnevezése. . .

minden bizonnyal a Beszterce folyóról ered. A folyó neve a szláv bystrica szóból származik, mely magyarul annyit tesz : gyors folyású patak.

Története röviden

A településen feltárt leletek egyértelműen bizonyítják, hogy már az őskorban is lakott hely, majd a dákok és rómaiak éltek itt. A szász bányászok voltak a település első lakosai, akik megalapították  és a Nősen nevet adták neki.
Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. A tatárjárás alkalmával megsemmisült, majd szintén a XIII. században porig égett.


Károly Róbert uralkodása alatt felvirágzott. A XIV. században szabad királyi város titulushoz jutott, majd levált Doboka vármegyéről. A már önálló grófsági területen álló hegyen Hunyadi János építtetett egy várat.
Besztercei grófság megszűnése Hunyadi Mátyás nevéhez fűződik. Szilágyi Mihály ellen fellázadtak, aki megtorlásként lángba boríttatta a várost. Bonfini humanista művész itt alkotott, hiszen ebben az időszakban kulturális központtá nőtte ki magát. Az itteni várat a XV. században bontották le. A moldva vajda fogta sikertelenül ostromgyűrűbe a várost a XVI. században.

Szintén ebben az évszázadban kezdett a gimnázium működni.

Basta seregei, Székely Mózes, és a törökök állandó támadása jellemezte a XVII. századot. A rá következő évszázad sem volt eseménymentes, hiszen Pekry Lőrinc és a tatár seregek rontottak rá több ízben.

Az 1848-1849 -es forradalom és szabadságharc idején Bem seregei győzedelmeskedtek a császáriak felett.
Urban seregét szétverték, de az orosz offenzívának képtelenek voltak ellenállni. Idővel viszont Bem visszafoglalta. A városfalakat a XIX. században megbontották, a Bognár-toronyból napjainkban már csak a falmaradványok látszanak.

1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része német, de élt itt román és magyar is.

2002-re már a románok dominanciája is jellemző, de a forrás beszámol továbbra is magyarokról , cigányokról és egyéb nemzetiségűekről is.

Látnivalói

• A település központjában a főtéren látható az 1500-as évek második felében épített szász evangélikus templom, mely a gótika stílusjegyeit viseli magán. A hosszú századok során barokk és reneszánsz sajátosságokkal egészült ki. A szószék kőből faragott, szőnyegei pedig XVI. századiak.
• Érdekesek a lábasházak a gótikus árkádsorok alatt. A középkori kereskedelem egyik fontos állomása volt a város.   A Moldvába vezető Borgói-hágó csupán néhány kilométerre van innen, ezért a kereskedelem szerepe meghatározó volt.
• A városközpontban múzeum és történeti kiállítás látogatható.
• Levéltárában van a híres Besztercei Szójegyzék, mely 1320 magyar szót tartalmaz.
• A város XVIII. században épített ferences temploma, mely először a görög katolikusoké volt, majd az ortodoxok megszerezték.
  

Itt születtek:

• dr. Haynal Imre orvos. A XIX. századi orvostársadalom kiemelkedő belgyógyásza.
• Szilvássy Margit XX. századi operaénekesnő.