Bölön

ismertető


Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.

Bölön a Baróti-hegység nyugati előterében az Oltba ömlő Bölön-patak mellett fekvő Kovászna megyei falu, mely a Nagy- és Kisbölön összeolvadásából, valamint a Korlát-patak völgyében fekvő Kircz falu csatlakozásából  alakult. Napjainkban egyazon egységet alkot közigazgatásilag Bölönpatakkal. Sepsiszentgyörgy innen csupán harmincöt kilométerre található.



Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásan még Belenként írnak róla. Bizonyos, hogy területe ősidők óta lakott, hiszen a régészek a település Lügetárnyék elnevezésű határrészén bronzkori leletekre bukkantak.  

Jelentős településnek számított korábban, Izabella királynétól szabadalmakat és vásárjogot is kapott. Az 1400-as években épült meg temploma, melyeket erődítettek is. Ez annyira hatásos lett, hogy képes volt ellenállni 1612-ben a településre törő brassói bíró seregének is.

A XIX. században lebontották, az új építményt pedig Pákey Lajos tervei alapján építették fel.

A XX. században egy földrengés jelentős károkat okozott.


Lakosság:


  • 1880-as és 1910-es adatok alapján a lakosság 100%-a magyar.
  • 1992-re ez az arány annyiban módosult, hogy a domináns számú magyarság mellett élt itt román, cigány és német is.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Miklósvári járás szerves részét Háromszék vármegyében.


Látnivalói

  • XVIII. századi református temploma, melynek két nagy harangja is van.
  • XIX. századi unitárius temploma, melyet erődítettek is. Az építményt a XV. századi templom maradványából építették fel. Az eredeti templomot Szent Katalinnak szentelték.
  • XVIII. században épített ortodox templom.
  • A Donáth-család kúriája, melyet az 1700-as években építtettek.
  • Sósborvizek (főleg a Sóspatakban).
  • Kénosi borvíz. a Korlát-patak völgyében, továbbá ismertek a zúgói, a farkaslaki borvizek.
  • A XIX. század utolsó évtizedében kénes borfürdő nyitotta meg kapuit a Bogos szántóföld felett. Napjainkban állapota elhanyagolt.
  • Nem látható már az a vár, mely egykor a Kollát patak és a Hajdinárom árka találkozása feletti hegyfokon állt.


Itt született:

  • a híres utazó és emlékíró Bölöni Farkas Sándor. Napjainkban is az erődítmény nyugati oldalán megtekinthető szobra, és attól nem messze szülőháza, melyet emléktáblával jelöltek meg.
  • Bölöni Bedő Pál unitárius püspök.