ismertető
Megye: Szeben megye.
Erdély régió.
Bólya Nagyszeben közelében
fekvő Szeben megyei falu, mely közigazgatásilag Nagyselykhez
tartozik.
Elnevezése
Minden bizonnyal egy
személynévből ered. Bólya az államalapítás időszakában élt Gyula
egyik fia volt.
Története röviden
A
települést a hidegvízi gerébek alapították. Ők voltak ugyanis a
bolyaiak őse. A település ekkor egy vármegyéhez tartozott, de a
későbbiekben közvetlenül a király birtokát képezte. Az 1500-as vekben
a település egyes részei, mint két különálló falu létezett: Alsó és
Felsőbólyából tevődött össze.
A Bolyai család uradalmának
fontos központja, akik a településen kastélyt is építtettek. A
Bolyaiak után Gálfi János tulajdonát képezte, majd Mihály vajda
kaparintotta meg. A XVII. századtól új birtokosa Tordai György lett.
A lakosság nagy része az 1900-as években magyar kisnemesek,
akik református vallásúak voltak és a szász jobbágyok, akik pedig a
lutheránus hitet követték. Emellett görög katolikus jobbágyok és
zsellérek is éltek itt.
1848-ban történt a település addigi
legnagyobb jobbágylázadása, melynek leverése után a reakció a
felkelőket a Vasvillai pataknál mészárolta le. A XIX. században a
római katolikusok saját részre kápolnát húztak fel, ez már mutatja a
vallás dominanciáját tekintve, hogy a magyarság egyre nagyobb
arányban vette fel.
A település egészen 1920-ig, a trianoni
békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Nagy - Küküllői
vármegye részét, de mint önálló evangélikus egyházközösség rövidesen
megszűnt.
Lakossága
Az 1850-es összeírások
alapján a lakosság nagy része román nemzetiségű, de az itt élő
németek, magyarok, cigányok és zsidók száma sem elhanyagolható.
Felekezeti szempontból sz itteniek nagy része görög katolikus, de
jelentős az evangélikusok, a reformátusok és nem elhanyagolható a
zsidók és a római katolikusok száma sem.
1900-as adatok
szerint ezek az arányok lényegileg nem módosultak.
A legutóbbi
népszámlálás 2002-ben volt itt, akkor a lakosság nagy része román
nemzetiségűnek vallotta magát és ortodoxnak, de továbbra is élnek itt
magyarok és németek, akiknek nagy részül római katolikus vallású.
Bólya látnivalói:
- A település
házainak nagy része kőház, ami szászföldi sajátosság. Ezek az
épületek az utcafront felé található kereszt alakú réssel is
rendelkeznek. A VII. századi malom még majdhogynem eredeti
állapotban áll, míg egykori várának csupán lepusztult maradványai
tekinthetőek meg.
- A híres matematikus tiszteletére itt
található a Bólyai-kiállítás.
- Bólyai emléktábla a római
katolikus plébánia falán.
- Gótikus és reneszánsz részletekre
bukkantak az evangélikus templom renoválásakor.
- A
településen mind római , mind pedig ortodox templom is található.
Itt született. . .
a XVIII. században a
híres matematikus, Bolyai Farkas.