Bözödújfalu

ismertető


Megye: Maros megye.
Erdély régió.

Bözödújfalu Maros megyei falu, melyet a Ceausescu-rezsim elpusztított. Erre a műveletre 1988-ban került sor, a falura vizet engedtek, mikor egy új víztározót építettek. Természetesen a katasztrófát meg lehetett volna előzni egy védőgát megépítésével.


Története röviden

A település első lakói a Küsmöd-patak völgyébe telepedett bözödiek voltak. A falu régi és mai helye nem esik egészen egybe, hiszen régen a Küsmöd - patak mellett, Erdőszentgyörgytől keletre 5 km feküdt.

A középkori források már templomoshelyként említik, nagyon híres volt a bözödújfalusi Madonna. A XVIII. században ennek helyén épült meg egy fa, a későbbiekben pedig egy kőtemplom. Víz alá került napjainkra mind a római, mind pedig az unitárius templom.

Érdekesség megemlíteni a falu kapcsán, hogy az 1600-as évektől szombatosok felekezetének egyik gócpontja, és a felekezet utolsó tagjai is itt éltek. 1868-tól azonban zsidó felekezetűek lettek. A második világháború idején valamennyien meghaltak a koncentrációs táborokban.

Lakosság:
1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar.


A falut 1910-ben még 679-en lakták, túlnyomórészt magyarok.1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú magyarság, a továbbra is kisebbségben lévő románok  mellett ekkor már cigányok is éltek itt.


A XX. század első felében kezdték megépíteni az itteni ortodox templomát, de a század utolsó évtizedében már le is bontották. A Bözödi- tavon az Erdőszentgyörgyi-víztározó építtetése 1988-ra datálható. A gátépítési munkálatokat késve indították el, így a lakosságnak 1985-ben végérvényesen el kellett hagynia a falut. Csak tizenkét ház menekült meg. Az első világháborús emlékművet felkutatták a víz alatt és Tanorokba vitték. Évente tartanak az egykori lakosok egy falutalálkozót.