ismertető
Megye: Kovászna megye.
Erdély
régió.
Csernáton (románul Cernat): A
Csernád-patak partján Kovászna megyei Román község. A települést két
nagy részre lehet osztani Alsó- és Felsőcsernáton. Kézdivásárhely
csupán 9 km-re található innen.
Története röviden
Határában vaskori földvárat
találtak. Egészen pontosan az Aranyos-hegyen , a Hegyes nevű helyen.
A XIV. században említik először, akkor még
Churuacun
néven említik. A XVII. században a törökök a falu nagy részét
fölégették. Majd a XVIII. században, a pestis járvánnyal kellett
megküzdenie a lakosságnak. A XIX. században pedig, két tűzvész is
volt. A népfelkelést is a XIX. században hirdették meg. Az 1910-es
összeírások alapján a lakosság nagy része magyar volt. 1920-ig a
trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte Kézdi járás
szerves részét Háromszék vármegyében.
Látnivalói
- Református vártemploma román kori. Később ezt gótikus stílusúvá
építették át. A XVII. században, átvészelte a török ostromokat is,
azonban a A XVIII. században teljes körűen felújították. Tornya a
XIX. században épült, mely akkor a legmagasabbnak számított
Háromszékben. Ez sajnos a XIX. században kitört tűzvész hatására
leégett. A XX. században javították mai alakjára.
- A XIX.
században épült római katolikus temploma Urunk Színeváltozása
tiszteletére. A XVIII. században , egy házban nyitott kápolna
helyett. Előtte az építtető Zambler János az építtető plébános szobra
áll.
- A XIX. században épült ortodox temploma, mely a régi
fatemplom helyére került.
- Számos nemesi udvarház
található a faluban. A XIX. században épült Damokos-udvarházban van a
Csernátoni Tájmúzeum.
Itt született
- 1663-ban Csernátoni Pál nagyenyedi professzor.
- 1805-ben
Cseh Imre honvédszázados, Kossuth török tolmácsa.
- Cseh
Lajos, Kossuth titkára.
- 1811-ben Végh Antal ágyúöntő.
- 1839-ben Cseh Károly orvos, és balneológiai szakíró.
- 1712-ben Bod Péter író, történész.