Csíkszentlélek

ismertető


Megye: Hargita megye.
Erdély régió.

Csíkszentlélek Hargita megyei község, mely közigazgatásilag önálló, ugyanis 2004-ben Mindszenttel és Hosszúaszóval együtt elnyerték különállásukat. Csíkszereda innen csupán 5 kilométerre található. A település a Bánátus-patak völgyében fekszik.

Elnevezése. . .

középkori templomára utal, melyet a Szentlélek tiszteletére szenteltek fel.

Története

Területe ősidők óta lakott. A falutól északnyugatra emelkedő Kőhegyen, valamint délnyugatra a Tilalmas-dombon bronz-és vaskori leletek kerültek a felszínre. A falu 1332-es Sacerdos de Spiritu néven történő első említésekor már volt temploma. A templomtól délnyugatra a Bánátus-patak mellett az 1661-ben a tatárok által elpusztított középkori falu maradványai kerültek elő. 1910-ben Fitóddal együtt 696 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.

Látnivalók

  • Dombon álló mai temploma a 14. században épült, a 15. században bővítették. Mai formáját az 1806-os átalakításkor nyerte el. 1510-ben és szárnyas oltárát a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.
  • A templom előtti öreg hársfa (szádokfa) alatt szokták megtárgyalni ősi pogány szokás szerint a székelyek ügyes-bajos dolgaikat.
  • A Csíkszeredai út mellett áll a ’’Véreskép’’(igazából Vereskép) az 1694. évi tatárbetörés visszaverésének emlékműve, ( mely tényről nincsen feljegyzés, vélhetően egy "magyarítás" 5,5 m magas csonkakúp alakú emlékmű. Boltíves ablakfülke kúpsokján elmosódott freskónyomok láthatók.
  • Boroszlótól délre a Paphalála nevű dombon egykor a Várkápolna (a helybeliek csak Kápolnának nevezik), állott 1697-ben itt fejeztette le gr. Mikes Kelemen főkirálybíró Gyergyai János háromszéki esperest, mivel megházasodott.
  • Zenetörténeti emléke a Domokos Pál Péter által felfedezett 1716 és 1739 között Bocskor János által összeállított Csíkszentléleki énekeskönyv.

Itt született. . .

  • a történetíró Bándi Vazul és a székely jezsuita szerzetes Ágoston Péter, aki híres hitszónok is volt.
  • Életének jelentős részét töltötte itt Bocskor János költő, továbbá Zöld Péter madéfalvi útjának kiinduló állomása volt a település.