Megye: Fehér megye.
Erdély régió.
Csombord a Maros bal partján
fekvő alsófehérmegyei község, mely Nagyenyed
központjától csupán négy kilométerre található.
Elnevezése:
Minden bizonnyal
egy borsikafű nyelvjárásnak megfelelő személynévből ered.
Története
röviden:
Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII.
századból származik. Ebben a forrásban még Chumburdként
olvashatunk
róla. A későbbiekben ismert volt a Chombord névalak is.
Csombord már az Árpád-korban létező település. A pápai
tizedjegyzék is említi, tehát a hit fontossága megkérdőjelezhetetlen
a falu kapcsán.
A lakosság már a kezdetektől magyar nemzetiségű.
A reformáció hatására valamennyien a református hitre tértek és ahhoz
napjainkig hűek maradtak. Református anyaegyházat alkottak.
A
román nemzetiségű lakosság csak az 1700-as években telepedett be.
A XVIII-XIX. század folyamán tulajdonjogán a Kemény család és a
nagyenyedi református kollégium osztozott.
1849-ben a
nagyenyedi vérengzés alkalmával valamennyi nagyenyedi ide menekült,
így sikerült túlélniük a kegyetlen leszámolást.
A XIX. században
a Kemény báró felismerte az itteni borászatban rejlő lehetőségeket és
gazdálkodási tevékenységüknek hála, a környéken az egyik legismertebb
bortermelő falu lett Csombord.
Lakosság:
1900-as összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem
elhanyagolható az itt élő magyar és cigány kisebbség számaránya sem.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú románság
és
továbbra is kisebbségben lévő magyarok is éltek ezen a területen.