ismertető

Megye: Brassó megye.
Erdély régió.

Feketehalom barcasági város, amely Erdélyben található Brassótól 11,5 km-re, a Kotla-hegy lábánál. A hegység magassága: 1294 méter, ebből adódóan a város is magasan fekszik: tengerszint felett 550 méterrel. Külterületi részének nagyrészét erdő, szántó borítja.

Neve:

A magyar elnevezése egy vártól származik, ami a Kolta hegyén állt, a románság viszont magáról a hegyről nevezte el. Az első írásos források Feketewholum- ként emlegetik, de az idők során több elnevezése is ismert.

Története röviden :

A keresztes hadjáratok idején több lovagrend is alapult. A Német Lovagrend által megépített Schwarzburg vár a Kolta hegyen áll. Miután a lovagoknak el kellett hagyniuk a területet a várat a második honalapító IV. Béla fia kapta meg, aztán V. István fennhatósága alá került. Az 1400-as években Károly Róbert elrendelte lerombolását.
A vár jelentősége mgis abban rejlett, hogy a szász telepesek fennállása alatt itt éltek és alapították meg saját falvukat. Ez olyannyira öltött komoly méreteket, hogy az 1400-as években a Barcaság települései közül az ötödik legnagyobb, ahol Luxemburgi Zsigmond is szívesen múlatta az időt, miközben hiteleshelyként funkcionálva okiratokat is kiadott. A 15. században Feketehalom mezőváros komoly privilégiumokkal. A török offenzíva azonban a várost is elérte.
A város ezután négy városnegyedre oszlik nagyrészt szász lakosokkal.

A kereszténység kialakulása és terjedése után Lucas Weygander plébános közbenjárásával a lakosság nagyrésze evangélikus lett. A 17. században előbb Vitéz Mihály, majd Báthory Gábor foglalta el. Az állandó hadakozás következményeit súlyosbította az 1628-as tűzvész és az, hogy a tatárok szintén a 17. században porig égették a várost. A lakosság életét csak annak köszönheti, hogy a város templomerőde menedékül szolgált számukra.

A románságról ezen a területen egy 1699-es forrás tesz említést. Ebben az időszakban még elszeparáltan éltek a várostól délnyugatra külön románnegyed alakult.

Az 1703-11 közötti Rákóczi-szabadságharc rengeteg pusztítást okozott, mivel a csaták ezen területen váltakozó sikerrel folytak.

A 16. századi források mintegy 500 szász, 80 román és 30 cigány családról számolnak be.

Az 1848-49-es szabadságharc fontos állomása volt, hiszen a dicsőséges tavaszi hadjárat egyik fordulópontja volt, amikor Bem megsemmisítő vereséget mért Puchner csapatára Brassó bevétele után Feketehalmon is.

Miután megalakult Brassó vármegye, Feketehalom már csupán nagyközség.

Az iparban fontos mérföldkőnek számít a Johann Horvath által alapított első erdélyi faipari szerszámgyár. A 17. század végén a községben óvoda alapult. A 20. században az ipari forradalom vívmányai a térséget is elérték: villanytelep alapult, a közvilágítás már elektromosan volt megoldott (gázlámpák helyett), emellett szerszámgyár, szövöde és faárugyár is létrejött.

A 20. század első felében alakult két újabb negyede. Szintén ebben az időszakban a gazdaságban szerkezeti változások mentek végbe. Napjainkig meghatározó új ágazat alakult: a virágkertészet. Melegházas tömkelege épült. Érdekesség, ám csöppet sem meglepő, hogy a kommunizmus idején a termesztett virágok háromnegyede szegfű volt.

A második világháború idején a gazdaság súlyosan eltorzult. A háború elkerülhetetlen velejárója, hogy békés termelés helyébe hadigazdálkodás áll. Az ekkor székgyárból hadiüzemmé alakult gyár mintegy 521 munkást foglalkoztatott.

A háború addig ritkán látott pusztulást hozott: a Don-kanyarban több mint 200 ember halt meg.

A települést 1950-ben nyílvánították várossá, ezekután folyamatosan fejlődött: festékgyár, szakközépiskola, lakótelep, fegyház épült.

Megyei jogú város titulust 2000-ben kapott.

Lakosság:

Vallási és etnika szempontból is megosztott:
Az 1800-as évek elején a lakosság nagyrésze lutheránus szász. Az ortodox felekezethez tartozók aránya ehhez képest elenyésző. A legnagyobb számban jelenlévő nemzetiség a németek. Jelentősen kevesebb ehhez képest a románság, a cigányság száma.
Ez az összetétel az 1900-as években sem változik jelentősen.
Más a helyzet azonban a 2002-es népszámlálási adatok szerint, ami arról számol be, hogy a lakosság nagyrésze román. Jelenlévő nemzetiségek még: magyarok, cigányok, németek. A vállási élet ennél jóval árnyaltabb: 24286 lakosából 21074 ortodox, 899 római katolikus, 756 pünkösdista, 525 evangéliumi keresztény és 349 evangélikus vallású volt.

Látnivalók

• Az "időjós" hegyként is emlegetett koltahegy mellékhegyén található Schwarzburg vára.
  

• A 13. században épült evangélikus templomát a 15. században átalakították. A gótikus stílusjegyeket magán hordozó erdődtemplom a Barcaságban a legnagyobb. A török offenzíva szükségessé tette a vár megerősítését, ezért a 13. században vizesárkok és hármas falgyűrű építéséhez láttak. A vár az idők folyamán többször is leégett. Napjainkban három tornya áll. Mennyezete a 18. században készült.
  

•   A 18- század második felében, mikor a kalapos király idelátogatott épült meg ortodox temploma egy brassói kereskedő anyagi közbenjárásával.
  
• A mai poliklinika eredetileg a városháza funkciót látta el a 18. században.
  
• Az újvárosháza a 19. században épült.
  
• Nicolae Diaconu Sofroneşti által készített kerámiaszobrocskák kiállítása a főtéren látogathatóak.
  
• Fürdőtelepe igényesen kialakított a várostól nemmessze található.

A gazdaság. . .

• húzóágazata a virágkertészet, ahol nemcsak virágokat, hanem zöldségeket is termesztenek.

• takarmánygyára és gépgyára is jelentős
• fontos bevétel és foglalkoztatás szempontjából is elemi fontosságú a faipari szerszámgyártás és az ehhez kapcsolódó munkafolyamatokat végző vállalatok összessége
• az állattenyésztésre is nagy hangsúlyt fektetnek
  

Feketehalomhoz köthető híres emberek:

• Latin epigrammáiról elhíresült Petrus Mederus költő itt látta meg a napvilágot 1606-ban.
• A kalapos király személyesen is tiszteletét tette a községen 1783-ban.
• A 20. század híres pilótája Albert Ziegler is itt született.