ismertető

Megye: Brassó megye.
Erdély régió.

Felsőszombatfalva  a Fogarasi -havasok lábánál fekvő falu Fogarastól 20 km-re Erdélyben, Romániában. Bár területileg különálló, közigazgatásilag mégis Voila községgel képez egy egységet.

Története röviden:

Felvőszombatfalva a 17. század végéig vegyes tulajdonban állt: egyrészt Fogaras vára, másrészt a nemesi családok fennhatósága alatt. Ez az állapot egészen 1650-ig állt fent, amikoris megvásárolta Preda Brâncoveanu bojár, aki a későbbiekben a havasalföldi vajdára, unokájára örökítette. A 18. századra a lakosság mintegy 75%-a jobbágy. A 19. század vége és a 20. század eleje közötti időszakban bár területileg egységes, közigazgatásilag mégis két részre oszlott: Keletifelsőszombatfalvára és Nyugotifelsőszombatfalvára.

Lakosságát tekintve:

Az 1850-es adatok tanubizonysága szerint két etnikumról beszélhetünk a falu kapcsán: a lakosság mintegy 90%-át képzező románokról és a számukat tekintve ekkor még nem jelentős cigányságról. 1632 lakosából pedig 1621 ortodox.
A későbbiekben sem módosult ez a tendencia. Az 1900-as adatokban feltüntetett arányokban lényeges változások nem szerepelnek sem etnika, sem vallási szempontból. Ugyanez a megállapítás mondható el az 1992-es adatok kapcsán is.

Látnivalók:

• Az ortodox kolostort, melyet a havasalföldi fejedelem Constantin Brâncoveanu  alapított az 1700-as évek végén, a település határában lévő dombon állt. Mivel a 18. században a császáriak megsemmisítették, ezért a 20. században újjáépült. Napjainkban üvegikonfestő műhely áll a kolostorban , emellett az ide látogatók könyvtárában érdekes könyveket és kéziratokat, kódexeket tekinthetnek meg.
• Alkotóházként funkcionált az újkor hajnalán a Brâncoveanu család egykori udvarháza.
  
•  A falu két átellenes pontján egy-egy  műemlék is várja a turistákat, két ortodox templom.
• Felsőszombatfalván aktív falusi turizmusról beszélhetünk, hiszen a páratlan történelmi érdekességek mellett igényes pihenést biztosító szálláshelyek, szállodák, panziók működnek.