ismertető

Megye: Hargita megye.
Erdély régió.

Gyergyóalfalu  Hargita megyei falu, melyhez közigazgatásilag Borzont és Bucsinfalu tartozik.
GYergyószentmiklós is csupán hat kilométerre van innen. A település határában ömlik a Maros folyóba a falut átszelő Békény patak.
.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Gyargioként olvashatunk róla. A település régi és mai területe nem esett egybe, hiszen korábban a Borzont-patak völgyében élt a lakosság.
A XVII. században püspöki székhelyként tartották számon.
István pap volt az a személy, aki a csíki és gyergyói népeket mozgósította János Zsigmond serege ellen.

A XIX. században a településen jelentős károkat okozott egy tűzvész. Ebben a században még kettő, sőt a XX. század elején is hasonló tűzvészek pusztították a falut.


1332-ben Gyargio néven említik először. Az eredeti település a mai falutól nyugatra a Borzont-patak völgyében volt. A falu 1675 és 1678 között püspöki székhely volt, ennek emlékét a templom falában elhelyezett tábla hirdeti. Ugyancsak a templom falában látható István pap emléktáblája, aki 1567-ben János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét. A tolvajos-tetői győzelem óta tartják meg a csíksomlyói búcsúkat, ahol az alfalvi kereszt halad ma is az élen. 1804-ben tűzvész pusztított, melyben a templom tetőzete is leégett. 1855-ben, 1858-ban és 1902-ben ismét tűzvész volt. A faluban már a 19. században Felső Népiskola működött, ma is középiskolája van. A falu az ország egyik leghidegebb pontja, ahol már többször mértek -30 C alatti hideget. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1996-ban 6037, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Ma 4957 lakossal büszkélkedhet.

Látnivalók

• Templomának felirata szerint a templom 1213-ban épült, boltíves kapuja román stílusú. A 15. században gótikus stílusban átépítették, majd 1766-ban barokkizálták. Egykori védőfalának csak töredéke maradt az 1930. évi restaurálás után. A templomkertben áll az első és második világháború áldozatainak emlékműve, a bejárattól jobbra pedig egy 1942-ben Budapesten élt alfalviak által állított zászlótalapzat. Ennek felirata: „Ember vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad. ”

Népességi adatok, a 2002-es népszámlálás alapján

• összesen 5721 lakós amelyből: Magyar 5586, Román 58, Cigány 72, Ukrán 2, Zsidó 1, Lengyel 1, Zsidó 1
• Felekezeti megoszlás Katolikus 5544, Református 50, Unitárius 2, Ortodox 50, Pünkösdista 2, Görög Katolikus 26, Adventista 1, Evangéliumi 3, Zsinat-presbiteri evangélikus-lutheránus 1, Más 32, felekezeten kívűli 3, Ateista 1, Nem válaszolt 10

Itt születtek:

• Márton Árpád és Sövér Elek. Mind a ketten festőművészek voltak.
• Vargyas László híres jégkorongozó.
• a XIX. században Mikó Mihály csíkszék alkirálybíró. Az 1849-49-es szabadságharcban is részt vett.