ismertető

Megye: Fehér megye.
Erdély régió.

Gyulafehérvár Fehér megyei székhely, annak municípiumaként működő központ, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak: Poklos, Borbánd, Ompolykisfalud.

Elnevezése:
Minden bizonnyal a fehér mészkőből épült római kori falmaradványokról ered.

Története röviden: vaskori földvár, és római korból származó castrummaradványokra bukkantak a régészek, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy hosszú idő óta lakott terület. Dácia egyik legjelentősebb központja volt.   Igazgatása mindigis elkülönült az ország többi részétől, hiszen élén már az államalapítást követően a vajda állt. A hitélet fontosságát támasztja alá az a tény is, hogy Szent István püspökséget alapított itt.
Az 1241-1242-es tatárjárás itt is súlyos következményekkel járt, csaknem teljes pusztulást okozott.
A fellendülés időszaka a Hunyadiak hatalomra kerülésétől érhető tetten; székesegyházát újjáépítették, majd III. András uralkodásának idején már országgyűlést is tartottak itt.

Mezid bég seregeire 1442-ben súlyos vereséget mértek a magyarok Hunyadi János vezetésével.
Keleti Magyar Királyság székhelyévé avanzsálódott a XVI. században. II. János király halála után Báthory Istvánt választották fejedelemmé,   de ez az udvarnak egyáltalán nem tetszett. 1575. július 8-i radnóti csatában viszont nem tudták helyéről eltávolítani Báthoryt. Ebben a csatában tűnt ki Székely Mózes kiváló hadvezetési képessége.
A XVI. század viszont tartogatott még véres csatákat, leszámolásokat. Basta seregei több ízben támadtak a városra, ezen támadásokhoz társultak még Mihály vajda, illetve a török seregek ostromai, akik több alkalommal is lángba borították a területet a század folyamán.

II. Rákóczi Ferencet a XVIII. század elején választották fejedelemmé. Szintén ebben az időszakban került sor a püspökség újjászervezésére, és az új várat is felépítették. A XVIII. században a Horea és Kloska féle parasztfelkelés egyik fontos gócpontja lett. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmával a honvédekkel szembeni román csapatokat innen koordinálták. Több neves bírója is ismeretes : Gyógy Péter , Mészáros Gergely, , Mészáros György  Baroniai Szabó István, NagiLábú Mészáros Gergöly.

Lakosság:
1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de nem elhanyagolható az itt élő román, cigány és német kisebbség számaránya sem.
2002-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú románság, a  kisebbségben lévő magyarok, németek és cigányok is éltek itt.


Látnivalói:

• XX. századi emlékmű a Horea és Kloska féle parasztfelkelés áldozatainak emlékére
• XVIII. századi vár falainak és bástyáinak maradványai
• az erdélyi fejedelmek temetkezési helyeként funkcionáló érseki székesegyház
• ortodox székesegyháza
• Román Egyesülés Múzeuma
• Batthyáneum

A város szülöttei:

• II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem
• Király János a tankönyvíró pedagógus
  
• Karácsony Benő író
• I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem
• a XVIII. századi természettudós, geológus Born Ignác
•  romániai magyar festő, grafikus, állami díjas Szabó Béla

A város híres tanítói:

• Apáczai Csere János
• a jezsuita professzor Kereskényi Ádám

A városban hunytak el

• magyar király, később erdélyi fejedelem János Zsigmond és anyja Izabella királyné
• Bocskai Erzsébet
• Bátrhory Kristóf erdélyi vajda
• Szamosközy István történetíró
• Bethlen Gábor erdélyi fejedelem
• I. Rákóczi György erdélyi fejedelem
• a XIX. századi erdélyi püspök, tudós és költő Márton József
• régész, történész Eötvös Ágoston
  
• erdélyi püspökök a XX. században:  Márton Áron és Jakab Antal