Haraly

ismertető


Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.

Haraly  Kézdivásárhelytől 11 km-re dél-délkeletre a Feketeügybe igyekvő Haraly-patak mellett fekvő Kovászna megyei falu, mely közigazgatásilag Gelencéhez tartozik.

Története röviden

A Barátok -hegy a falu felett található. Ezen egykor őrtorony állt, és a hagyomány szerint itt építették meg a domonkos kolostort is. A német lovagok egy toronyerődöt is építettek ide, de ennek maradványaira nem sikerült rábukkanni. Az 1400-as években építették meg római katolikus templomát, melyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. A XVIII. században az akkor uralkodó korstílus, a barokk szellemében került sor átalakítására. A XIX. században szörnyű tűzvész pusztított.

Az 1910-es adatok alapján a lakosság 100%-a magyar. Egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte az Orbai járás szerves részét Háromszék vármegyében.

1992-es adatok szerint az itt élők döntő többsége továbbra is magyar, csupán két fő vallotta románnak magát.


Haraly

A kádárok falvaként emlegetik, mert a két világháború között rendkívül sokan telepedtek le itt, több mint harminc mester munkálkodott, akik portékájukat nemcsak itt, hanem a környező településeken is árulták. Napjainkban számuk drasztikusan lecsökkent, ki kell emelnünk viszont Szőke Tibor munkásságát. Célja a kádár múlt megőrzése, és köztudatba iktatása. Arra törekszik, hogy ezeket a portékákat minél többen ismerjék és elismerték.

Még nem nyitottak meg itt kádár múzeumot, de az ide látogatók a munkálkodó kádárok műhelyeit meglátogathatják. A régi kádárok főként fenyőfából dolgoztak,   de az 1940-es évektől egyre gyakoribb volt , hogy munkájukhoz tölgyfát vagy eperfát használtak, sőt ecetes bükkfahordók is készültek.

A település annak köszönheti a fennmaradását és fejlődését, hogy ezen portékákat széleskörben használták.
Napjainkban azonban már veszélybe került maga a szakma. Ennek fennmaradásáért és továbbörökítéséért "harcoló" kádárok : Szőke Domokos, Tarcsi János és Veres Imre.

Itt születtek:

Gazda Ferenc nyelvész a XX. században.