ismertető
Megye: Hunyad megye.
Erdély régió.
Hátszeg Vajdahunyadtól csupán
20 km-re található város, mely egykor járási székhelyként
funkcionált. A Hunyad megyei Hátszeg községközpont, közigazgatásilag
hozzátartozik:Alsószilvás, Felsőszilvás, Hátszegváralja és Kraguis.
Elnevezése
Nevét feltehetően két magyar főnév
összekapcsolásából kapta: "hát", mint széles magaslat és szeg, mint
szeglet.
Története röviden
Az első írásos
források, melyek említést tesznek a városról a 13. századból
származnak. Ezen forrásokban még Hatzak- ként írnak róla. Az
1241-42-es tatárjárást követő időszakban felértékelődött a védekezés
fontossága, ezért országszerte több száz kővár épült. Ezek egyike
volt az István bán által építtetett kővár Hátszegen. Egy XIV. forrás
tesz róla először említést.
Fontos történelmi csata zajlott itt
1420-ban, amikor a török seregek súlyos vereséget mértek Csáky
Miklós vajda seregeire.
1690-ben a császári csapatok Bádeni
Lajos őrgróf vezetésével fényes győzelmet arattak Petróczy István és
Sándor Gáspár vezette hadseregre.
Az egykor itt álló várnak már
csak alapfalai látszanak, minden bizonnyal a törökkel való állandó
hadakozás miatt.
1910-es népszámlálási adatok szerint a
lakosság nagy része román nemzetiségű, de jelentős a magyar és a
német nemzetiségűek száma is. Egészen 1920-ig volt a Hátszegi járás
része Hunyad megyében.
1992-ben keletkezett adatok alapján az
itt élő emberek nagy része változatlanul román nemzetiségű, 11616
lakosából mindössze 394 vallotta magát magyarnak, 66 németnek, 32
pedig cigánynak.