ismertető

Megye: Hargita megye.
Erdély régió.

Homoródkarácsonyfalva

A Kis-Homoród völgyében 500 m magason fekszik, Csíkszeredától és Szentegyházától nem messze, Székelyudvarhelytől pedig mindössze 25 kilométerre található.

Az 1200-as évek végén építették meg templomát, melyet a későbbiekben uralkodó korstílus, a gótika jegyében alakítottak át és adták át az unitárius egyházközösségnek.

A települést híressé tette a templom tornyának egyik falába épített díszítőkő, melyen rovásírásos emléket fedeztek fel. Ezt azonban napjainkig senki nem fejtette meg.

Csodálatos kazettás mennyezete az 1900-as évekből ered. A mennyezetet egy átfogó kezdeményezés hatására restaurálták. A program fontossága abban is tetten érhető, hogy a szonda nyomán egy király arcát fedezték fel. Így indult meg 2006-ban a freskók felkutatására irányuló törekvés. Ezt a kezdeményezést a Homoródkarácsonyfalváért Alapítvány finanszírozta.

 

Korábban már a településtől nem messze található falvakban feltárták Szent László király falképciklusának egyes darabdait (Székelyderzsen, Székelydályán, Sepsikilyén, Sepsibesenyőn, Bögözön, Csíkszentmihályon, és nem utolsósorban Gelencén). A munkálatokat követően itt is előkerült.

 

László királyt, akit gyakran lovagkirályként is emlegettek már életében nagy tisztelet övezte. Anjou-királyok és Luxemburgi Zsigmond példaképe is volt. A freskók magát a szent lovagot és életének jelentős momentumainak ábrázolását tűzték ki célul. Talán a leghíresebb esemény, melyet László király harci cselekményei közül emlegetnek az 1068-ban zajló kerlési ütközet volt.
 

Ezt a csatát egyébként a Képes Krónikában is ábrázolják. Szent László egy leányt visz magával, majd a következő képsor már egy birkózást jelenít meg, melyen az elrabolt lány a király segítségére siet, és a reá támadó lábát elvágja. Ezt követően kivégzik a támadót. A pogány romlott lelke pedig füstként távozik. Eme jelenetre azonban csak a ránkmaradt képsorok alapján tudunk következtetni.  

Az itteni falciklust minden bizonnyal az 1300-as években készíthette feltevések szerint a Gelencei műhely egyik dolgozó mestere.

Az 1300-as évekből származik, a Szent László falfestményeknél jóval korábban keletkezett a Jézus születését ábrázoló freskó.

 

A Szent Ilona császárnőt megjelenítő falfestmény pedig a XV. század utolsó éveiben keletkezett, csak úgy, mint a három királyok hódolata munka. Ezen a képen Szűz Mária előtt a kisded születésekor tette tiszteletét a három király. A képen még két angyal és Krisztus kisded arca is felfedezhető.

 

Falfestményein szinte semmit nem változtattak, emiatt eredeti szépségében állnak napjainkban is.

Barokk stílusban épült az 1900-as évekből származó katolikus templom. Híres mennyezete a  rokokó stílusjegyeit hordozza, 2007-ben pedig megkezdték felújítását. Mellékoltára a XVII. században készült és Erdélyben rendszeresen a legszebb reneszánsz mellékoltárként emlegetik.