Keresztvár

ismertető

Megye: Brassó megye.
Erdély régió.

Keresztvár község Erdélyben, Brassó megyében található. A Csukás-hegység és a Barcasági-medence peremén helyezkedik el.

Nevének eredete

Az első írásos források Mykofalva alio nomine Leelfalua néven említik. Az idők folyamán többször is változott neve.
Jelenleg is használt alakját a Keresztvár nevet, maga a község kérte 1903-ban. Az elnevezés Kreutzburg vár nevének tükörfordítása.

Története

Kezdetben valószínűleg szász falu volt. A 15. században a prázsmári Teel család birtokközpontja. 1471-ben már románok is lakták. A század végén a Teel család fiágon kihalt, birtokaikat pedig Teel Borbála férje, Béldi Albert örökölte. A falu uradalmával és a prázsmári gerébházzal együtt a bodolai Béldi-uradalom része lett. A 16. században szász lakói elköltöztek vagy elmagyarosodtak. Magyar lakói a Béldiekkel együtt egészen 1640-ben katolikusok maradtak, akkor tértek át a református vallásra. 1600. szeptember 14–szeptember 15-án a céhes brassói polgárokból és diákokból, magyar zsoldosokból és egy prázsmári segédcsapatból álló kétezres sereg a falu mellett kényszerítette meghátrálásra Nicolae Pătraşcunak, Vitéz Mihály fiának a Tatárhavas-hágón keresztül benyomult hatezres havasalföldi seregét. A brassóiaknak ugyan a Mihály vajda pártján álló székelyek fenyegetése miatt vissza kellett fordulniuk, de az ütközet eredményeképp Pătraşcu már nem tudott csatlakozni apja seregéhez a miriszlói csata előtt. 1678-tól a Béldiek mellett a Mikes család is birtokos a faluban. 1690 végén itt hagyta el Erdélyt utoljára Thököly Imre. 1698-ban 21 magyar és 17 román jobbágycsalád, 5 magyar és 3 román zsellércsalád lakta. Református egyháza 1800-ban vált anyaegyházzá, addig Bodola filiája volt. 1876-ig Felső-Fehér vármegyéhez, azután Háromszék vármegyéhez tartozott. 1926-ban csatolták Brassó megyéhez.

1924 és 1928 között a Brassó–Bodzaforduló vasút építése a prosperitás időszakát jelentette a község életében. Határában két alagutat is fúrtak, a Poiana Florilor és Bodzaforduló közötti a maga 4369 méteres hosszával ma is a leghosszabb vasúti alagút Romániában. A vasúthoz a Béldi- és Mikes-uradalmak erdeinek kitermelésére mellékvonalakat nyitottak. Emeletes házak, kaszinó épültek, a lakosok fuvarozást, vízhordást vállaltak.

Lakossága:

Az itt élők 50%-a az ún. Cigónia cigánytelepen él. Cigónia a Bodzafordulóba vezető út mentén van.

1850-es adatok szerint a lakosság legnagyobb része magyar, de számukat tekintve csekély a különbség szintén a községben élő románoktól. A cigányság száma ekkor még mindössze 195fő a kb 2000 lakosból. Felekezet szerinti összetétel: 977 református, 910 ortodox.

1900-ban a nemzetiségek aránya nem változott, a lakosság száma viszont növekedett. A református és ortodox vallás mellett már a római katolikus is jelen van.

2002-es adatok szerint 3710 lakosból már meghatározó a románság száma. A magyarok számának aránya drasztikusan lecsökkent. A községben jelenlévő vallások nem változtak.

Látványosságok:

A hagyományok szerint Kreutzburg várának romja a falutól nem messze található hegytetőn volt, de az 1920-as években kőbányát nyitottak a vasútépítéshez, ami a romok eltűnését eredményezte. A legendás várat a Német Lovagrend építette a keresztes hadjáratok idején. Az újabb teóriák és kutatási eredmények megkérdőjelezik, hogy a lovagrend által épített várt ezen a területen állt.