ismertető
Megye: Szeben megye.
Erdély régió.
Kisdisznód a Csindrel-hegység
aljában fekvő Szeben megyei falu, mely nem messze található
Nagyszebentől.
Elnevezése
Az első írásos források,
melyek említik a XIII. századból származnak. Ebben a forrásban még
sancti Michaelisként olvashatunk róla, de az idők során többféle
névalakja is ismert:
Michelsperg ,
Csisznadia-mik
és
Michelsdorf,
Csiznedioara Nagy
Disznód. Az bizonyos, hogy a napjainkban használatos
magyar és román neve is Nagydisznódra utalásként értelmezhető. A
település ugyanis nagyon sokáig képezte a nagydisznódi járás részét.
Története röviden
A települést a szászok
alapították feltehetően az 1300-as évek végén. Ekkor még Fehér
vármegye részét képezte, de a későbbiekben a kerci apát fennhatósága
alá került. Mátyás viszont feloszlatta őket, így a falu Szebenszék,
majd a Nagydisznódi járás szerves része lett.
A török
offenzíva a falut sem kímélte, sőt a hegyi templomot is ostromgyűrűbe
fogták és a településsel együtt felégették, úgy ahogy majd egy
évszázaddal később a labancok is tették.
Gazdaságában
meghatározó szereppel bírt az itteni gyümölcstermesztés. Messze
földön híres volt az ízletes gyümölcsök mellett nép háziipara is,
melyen belül kosárfonásra és szalmakalapfonásra specializálódtak.
A településtől nem messze található Nagyszeben lakói
befektetésként itt vásárolnak ingatlant, amit főként hétvégi házként
használnak, ha a város nagy zajától távol, pihenni szeretnének.
Népessége
Az 1850-es összeírások
alapján a lakosság nagy része német, felekezeti szempontból pedig
evangélikus.
2002-es népszámlálási adatok arról tudósítanak, hogy
a lakosság száma csaknem a felére csökkent. Arányaiban még mindig a
románok a legjelentősebbek, de él még itt német és magyar is. A
lakosság nagy része ortodox, de néhányan evangélikusnak, megint
mások pedig reformátusnak vallották magukat.
Látnivalók
- Az evangélikus hegyi templomként
elhíresült építmény az 1300-1400-as évek végén épült a Michalsberg
hegy tetejére. Napjainkban is megtekinthető a román stílusú templom,
mely jelentős abból a szempontból , hogy az egyik legrégebbi szász
építmény Erdélyben. Kapuja bellétes, madonnáját pedig a Brukenthal
Múzeumban lehet megtekinteni Nagyszebenen. Kerítőfalának maradványai
ma is láthatóak, viszont egykori védőtornyai már nem. Mikor a török
seregek ostromolták a falut a lakosság ide menekült, itt raktározták
élelmeiket, tehát a templom segített az offenzíva túlélésében.
Mennyezete kazettás szerkezetű, amelynek szépsége páratlan.
Megtekinthető továbbá az épületben egy szász néprajzi kiállítás.
- Sokak érdeklődnek a Silberbach völgyében fellelhető érdekes
gömbkövek iránt, melyhez egy rituálé is fűződik. Az a legény, aki
nősülés előtt állt, még esküvő előtt azt a feladatot kapta, hogy
görgessen fel egy ilyen gömbkövet egészen a hegyi templomig.
Napjainkban itt sok ilyen kő tekinthető meg.
Kisdisznód. . . .
plébánosa volt a mohácsi vész
után Heltai Gáspár.