ismertető
Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.
Lisznyó A Lisznyó-patak
völgyében Kovászna megyei község, mely közigazgatásilag Uzonhoz
tartozik. Sepsiszentgyörgy csupán 12 km-re található innen.
Elnevezése
Neve valószínűleg a szláv lesz vagyis
erdő szóból ered. Ez nagy erdőségére utal.
Története
röviden
Először XIV. században említik, ekkor még
Lizno néven. A falu valószínűleg már a középkorban is
egyházas hely volt. A XVII. században a törökök jelentős pusztítást
végeztek és több embert el is vittek magukkal. A XVIII. század elején
a kuruc katonákat, császári katonák vették üldözőbe. Az 1910-es
összeírások alapján a lakosság nagy része magyar volt.1992-es
népszámlálási adatok sem mutatta jelentős változást. A domináns számú
magyarság mellett élt itt román nemzetiségű is.1920-ig a trianoni
békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte Sepsi járás szerves
részét Udvarhely vármegyében.
Látnivalói
- Első református templomát valószínűleg a XIV. században
építették, majd a XV. század elején gótikus stílusúvá átformálták. A
XVII. századtól kezdve a XX. század elejéig kisebb nagyobb javítások
és bővítések mentek végbe.
- A XIX. század elején épült első
ortodox temploma.
- A falu határában található, Törökvár
maradványai. Egészen pontosan a Borsos-patak és a Várkára között áll.
Neve valószínűleg onnan ered, hogy a török katonák elől ide menekültek
az emberek.
- Barabás várának romjai, mai is jól láthatók. A
Borzas-bérc egyik csúcsán található.
- Az egyik
legkedveltebb fürdőhely volt , kénes kigőzölgése miatt. Ez Élőpatak
felmelegedésével megszűnt.
Itt született
- Lisznyai Kovács Pál XVII. századi tanár, krónikaíró.
- Lisznyai Damó Kálmán XIX. századi költő.
- Dacsuly
András XX. századi egyetemi tanár, pedagógiai író.