ismertető

Megye: Kolozs megye.
Erdély régió.

Magyarsárd Magyarvistától nem messze, Kolozs megyében található falu.

Elnevezése

Az első írásos források, melyek említést tesznek róla, a XIV. századból származnak. Ezen oklevélben még Saardpatakként említik, de az idők folyamán többféle elnevezése is ismert:
Sard, Sardu, Saard, Magjar Sárd , Sáárd,   Sárd,   Magyar-Sárd,   Şard.

Története röviden

A településtől nem messze a régészek értékes leletekre bukkantak: a római út maradványai bizonyítják, hogy már hosszú ideje lakott terület volt. Több család is birtokolta: Kemény, Radó és Kabos családok. A falu egykor katolikus volt, a reformáció azonban itt is érzékeltette a hatását: a lakosság áttért a református hitre.

Az 1848-1849 - es szabadságharc következményeként a magyar lakosság nagy része elpusztult, vagy elvándorolt.
1850-es népszámlálási adatok szerint a lakosság etnikailag és vallásilag is rendkívül heterogén:  él itt görög katolikus, református, unitárius és izraelita is.
Egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig volt a Nádasmenti járás része, Kolozs megyében.

Ezt követően birtokosainak menekülni kellett.

1992-es népszámlálási adatok még mindig rendkívül színes vallási megosztottságról tanusítanak, hiszen él itt: görög katolikus, római katolikus és pünkösdista is, de legnagyobb arányban ortodoxok.

Magyarsárd látnivalói

Már a XIV. században állt itt templom, legalábbis a források erről számolnak be. Napjainkban majdnem minden fala ugyanolyan állapotban áll, mint akkor állt. Az épület román stílusú, tehát jellemzik a lőrésszerű ablakok, vastag, zömök falak, viszont a déli bejárata kőkeretes, ami tipikus gótikus vonás. A templom harangját Türkébe vitték, és az egy hajóját a későbbiekben mellékhajókkal toldották meg. Ezen munkálatok  előtti felmérést Entz Géza és Debreczeni László végezte, aki a XX. századi renoválás során értékes freskórészletekre bukkant a falakban.