Megye: Fehér megye.
Erdély régió.
Marosnagylak a Maros bal
partján fekvő Fehér megyei falu, mely Nagyenyedtől mindössze 26
kilométerre található. Közigazgatásilag az alábbi települések
tartoznak hozzá: Gábor, Maroscsúcs, Maroskáptalan, Maroskoppánd.
Története
röviden:
Határától nem messze a dák és a római korból
származó leletekre bukkantak. Ezek a leletek tehát egyértelműen
bizonyítják, hogy hosszú idők óta lakott terület. Az első írásos
forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból
származik. Ebben a forrásban még Noglokként olvashatunk róla.
Birtokosai igen gyakran cserélődtek: Péter fia István zálogba adta
Kilián telegdi főesperesnek, aki Nagylak Koppánd felőli felét
az erdélyi káptalannak adta. A káptalan intézkedése az volt, hogy
kettészelte ; nyugati rész András comes tulajdát képezte, míg keleti
részével a káptalan rendelkezett. Napjainkban is ez a válaszvonal
határolja el Nagylakot Káptalantól. 1913-tól ismert a Marosnagylak
névalak. Nevezetessége egyértelműen az 1200-as években épített
református templom.
Lakosság:
1910-es
összeírások alapján a lakosság nagy része
román, de nem elhanyagolható az itt élő magyar kisebbség
számaránya sem.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a
domináns számú románság, a továbbra is kisebbségben lévő magyarok és
németek mellett ekkor már cigányok is éltek itt.
A település
egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig
képezte a marosújvári járás szerves részét Alsó-Fehér vármegyében.