ismertető

Megye: Maros megye.
Erdély régió.

Mezőkölpény  a Komlód völgyében lévő völgykatlanban fekvő Maros megyei falu, mely közigazgatásilag a tőle csupán 10 km-re található Mezőcsávás része. Nem messze fekszik innen Marosvásárhely.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely említést tesz róla, a XIV. századból szármaik. Ebben a forrásban még Kulpenként olvashatunk róla. Az elnevezése minden bizonnyal egy honfoglaláskori férfinévről, a Kölpényről ered.
Jelentős csata is zajlott a területen, a Boros hegyen álló várárt élet-halál harcot vívtak a lakosság és a rájuk törő ellenséges csapatok.
A XX. században bontották le, az egykor itt nagy befolyással rendelkező Kuun család udvarházát.


Lakossága

1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar nemzetiségű, de nem elhanyagolható a román kisebbség számaránya sem.
1992-es népszámlálási adatok szerint továbbra is a magyarság dominál, de a románság bár kevésbé jelentős arányban, de jelen van.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Marosi felső járás szerves részét Maros-Torda vármegyében.

Látnivalók

• A faluban Sóskút található.
• A román korban építhették fel a település első templomát, melyet az 1400-as években lebontottak, és anyagát az ekkor felépített református templomnál hasznosították. Az új templomot is többször alakították át, de a XVIII. században tűzvész pusztította el, ezért teljesen újjá kellett építeni.
  
• Külterületét erdő borítja, amely területileg a Mezőségben a legnagyobb kiterjedésű.
• Itt ömlik a Kölpényi-tóba az Árok-patak.
  

Itt látta meg a napvilágot. . .

az edelényi ütközet hősének is emlegetett Balog János, aki Marosszék főkapitánya volt.
Marosszék főbírájává nevezték ki a XVII. században a főkapitány fiát, Balog Lászlót.