ismertető

Megye: Bihar megye.
Erdély régió.

Nagyszalonta a Kölesér partján fekvő Bihar megyei falu.
Nagyváradtól csupán 33 kilométerre található.

Elnevezése

minden bizonnyal egy szláv személynévből ( Sulata) származik, amely viszont a Szulimir személynévből ered.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. században keletkezett. Ebben még Zalatnaként írnak róla.
A tatár és török seregek is többször betörtek ide, jelentős károkat okozva.
A XVII. században a hajdúk kaparintották meg. Az itteni várat ebben az évszázadban építették meg.
Fontos történelmi csata zajlott itt, hisz a törökkel lepaktált I. Rákóczi György seregeit szétverték Bethlen István seregei.

A várat a török hódításoktól tartva bontották le. Napjainkban már csak a Csonkatorony látható belőle.

Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, jelentős román kisebbséggel.
1992-es népszámlálási adatok ennél kissé árnyaltabb képet mutattak, a domináns számú magyarság mellett ugyanis élt itt román, cigány és német nemzetiségű is.
A trianoni békediktátum pontjainak ratifikálása után egy kis külső rész került csupán Magyarországhoz. Ezt Újszalontának nevezzük.

Látnivalói

• Arany János emlékmúzeum. Helyileg a Csonkatoronyban áll.
• Kossuth szobor a református templom mellett található. Érdekesség, hogy a Magyarországtól elcsatolt területen egyedül itt áll ilyen szobor.
• Arany János költő szülőháza, amelyen egy emléktábla is van.
• Zilahy Lajos és Sinka István szülőháza is itt áll napjainkban is.
  

Nagyszalontán születtek:

• Arany János költő
• Lovassy János jogász, a márciusi ifjak egyik emblematikus figurája
• Kornya Mihály baptista lelkész
• Zilahy Lajos író
• Slinka István költő
• Kulin György XX. századi csillagász
•  Arany Juliska. A híres romantikus költő Arany János lánya. Sírkövébe egy gyönyörű sírverset véstek.
  

Testvérvárosai

a magyarországi Békéscsaba, Sarkad és Nagykőrös.