Nyárádremete

ismertető

Megye: Maros megye.
Erdély régió.

Nyárádremete Marosvásárhelytől 34 km-re északkeletre, a Vityal-pataknak a Nyárád -ba ömlésénél fekvő Maros megyei községközpont, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak: Deményháza, Mikháza, Nyárádköszvényes és Vármező . Szováta tizennyolc, míg Szászrégen csupán 25 kilométerre található.
A településről érdemes tudni, hogy a Felső-Nyárádmente legnagyobb települése, területe 8311 ha , és 3872 lélekszámú település.

Története röviden

Története röviden:

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XVI. századból származik. Ebben a forrásban még Remeteként olvashatunk róla. A lakosság több mint 50%-a halálozott el a XVIII. századi pestisjárvány idején. A XX. század elején román seregek rontottak a településre, de a magyaroknak sikerült megfékeznie őket.

Lakosság:
1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú magyarság, a továbbra is kisebbségben lévő románok mellett ekkor már cigányok is éltek itt.

2002-es adatok domináns magyarságot, cigány, román és német kisebbséget említenek.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a nyárádszeredai járás szerves részét Maros Torda vármegyében.

Látnivalói

Nyulas Ferenc anyagi támogatásával épülhetett meg a településen a római katolikus templom a XIX. század elején.
Veit Stoss alkotta a főoltár melletti feszületet
Bekecs várának romjai, melyek a Bekecs-hegy tetején állnak
kis kápolna volt egykor a mai temető területén
az ezredfordulón felállított andezit emlékmű.
"1100 éve itt vagyunk" felíratú márványtábla
A település határában található emlékművek (szám szerint három), melyek a román seregek betörésére emlékeztetnek.

Szokások, hagyományok

Húsvéti határkerülés

A nyárádmenti faluk közös rituáléja, bár a szóban forgó település néhány vonásban eltér a többitől. A diktatúra időszakában is ápolták eme ősrégi tradíciót, melyet egyházi processzióként is értelmezhetünk.

Húsvét vasárnap veszi kezdetét a tradíció első mozzanata, ekkor már hajnal öt órakor a lakosság a templomba siet, majd onnan kerekednek fel és mennek közösen a település határához. Ami az útvonalat illeti, az egykori vetésforgó szerinti parcellák szerint haladnak, feltámadási szoborral, közmeneti kereszttel, nemzeti színű lobogókkal és Krisztus dicsőségét, az Atya áldását hirdetvén annak oltalmáért imádkoznak.

Az útvonal különböző állomásain; kövek és fakeresztek előtt áhítattal imádkoznak, énekelnek, majd a táv közepén megpihennek, étkeznek. Az ifjak ekkor mogyorófavesszőket tördelnek és virágokkal díszítik fel azokat. Ez a mozzanat mintegy a tavasz üdvözléseként is értelmezhető. Kilenc óra körül érkeznek meg a templomhoz. Itt a falu otthon maradt lakossága a plébánossal üdvözli az ide érkezőket, a plébános köszöntőt mond, majd megkerüli, megáldja a templomot, a letépett mogyorófavesszőket beviszik a templomba, ahol kezdetét veszi a húsvéti szentmise.

Bálok

Ezen események általában többször is megrendezésre kerülnek; Karácsonykor, Húsvétkor, búcsúkat követően, Katalin napon, szüretkor.

Szüretibál

Évente megrendezésre kerülő esemény. Szeptember első vasárnapján tartják rendszerint és érdemes tudni, hogy a csőszök szervezik. A csőszök a behívót kapott legények , regruták.

A legények életük során egyszer lehet csősz, és csak a korabeliekkel jelenhet meg. Őket előzetesen választják ki, sőt kedveseiket a csőszlányokat is meginvitálják a rendezvényre.
Az eseményt egy hónapig tartó szervezkedés előzi meg. Ekkor néptáncok koreográfiáját és népdalokat sajátítanak el. A szüreti bált szeptember hónap utolsó vasárnapján tartják és ami a programot illeti, az összes momentum a csőszök köré szerveződik, a mintegy tízórás ünnepi szentmise is a fiatalokért van. Ha a csősz családjából valaki elhalálozott, akkor az ünneplő tömeg együtt vonul ki a temetőbe és emlékeznek meg halottjukról.

A legény családjához mennek ezután párosával ( a csősz és csőszleány). Feldíszített lovakkal érkeznek meg a vármező előtti rétre a családtagok és a fiatalok is, ahol fényképeket készítenek, majd a település főterére tartanak, onnan pedig a kultúrházba, ahová gólyával érkeznek meg, majd este kezdődik a bál.
Kilenc óra körül csend borul a teremre, hiszen az ifjak, kedvesük szüleihez tartanak vacsorára, majd ezt követően veszi kezdetét a mulatozás. Ennek egyik csúcspontja az éjféli csősztánc. Három korona közül egyik a fődíj a tombolán, kettőt pedig elárvereznek. Az este egészében szőlőt szolgálnak fel.

Ötven évesek találkozója

Minden év májusában tartják ezt a rendezvényt, amikor is a település ötven éves lakóját meghívják egy közös hálaadásszerű ceremóniára, melyet rendszerint a katolikus templomban tartanak.

Falunap

Egészen pontosan 2000 -től vált szokássá, hogy minden év májusában falunapot szervezzenek, mely általában a templombúcsú után került megrendezésre. Idősek és fiatalok számára egyaránt érdekes kikapcsolódás, hiszen kultúrális és sportrendezvények mellett megannyi koncertet, bált is szerveznek.