ismertető
Megye: Maros megye.
Erdély régió.
Nyárádtő a Maros és a Nyárád
folyó összefolyásánál fekvő Maros megyei falu, mely közigazgatásilag
Kiscsergeddel, Malomfalvával, Nagycsergeddel, Recsával,
Székelysóspatakkal és Vidrátszeggel alkot egyazon egységet.
Marosvásárhely csupán 11 kilométerre található innen.
Története röviden
Az első írásos forrás, mely konkrét
említést tesz róla, a XIII. századból származik. Ebben a forrásban
még Naradtewként olvashatunk róla. A település határától nem messze a
régészek római, dák és szkítáktól származó maradványokra bukkantak.
Az 1300-as években épülhetett a település temploma, de a XVII.
században Basta lerombolta és az itt megbújó lakosságot legyilkolta.
Napjainkban már nem áll, helyén temető van.
A reformáció
hatott a lakosságra, nagy részük az új hitet magáévá tette. Jeles
történelmi momentumnak számított, amikor Székely József küldöttekkel
tárgyalt itt, sőt a település a Segesvár felé induló seregek
kiindulópontja volt. A XVII. században iskola lehetett itt, de az
1848-1849-es szabadságharc idején az ellenséges csapatok minden
nagyobb építményt, közte az iskolát is felgyújtották
Az
1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem
elhanyagolható a magyarság és a cigányság száma sem.
Látnivalói
- Református temploma minden
bizonnyal a XIX. században épült, nem messze a régi templom
helyétől, a Nyárád folyó jobb partján.
- A XX. század elején
kőtemplomot építettek, a régi római katolikus templom pedig
- A településen sósvizű forrás tör felszínre.
- Szintén a XX. században építették meg az ortodox templomot.
Itt született. . .
a XIX. századi híres
botanikus, akit akadémikusnak is választottak: Nyárádi Erazmus Gyula.