ismertető
Megye: Szeben megye.
Erdély régió.
Rákovica az Olt folyó partján,
Felek város közelében fekvő Szeben megyei település.
Elnevezése. . .
egy szláv kifejezésből származik, mely
magyarra fordítva annyit tesz: rákban gazdag patak.
Az első
írásos források, melyek említést tesznek róla, a XV. századból
származnak. Ebben a forrásban még
Rackawytz -ként
olvashatunk róla. Napjainkban is használt névalakját a XVIII.
században kapta.
Története röviden
A
királyi birtok részét képező falu Talmácsszékhez tartozott, de a
későbbiekben jelentős része Szebenszékhez, kisebb hányada pedig Fehér
vármegyéhez került, ezután vegyes tulajdonban volt.
A
település kapcsán jogi szempontból érdemes megemlíteni egy hosszú
évszázadokig elhúzódó ügyet, mely pertárgya egy Saru alatt fekvő
terület birtoklása volt.
A XVI. századtól jellemző itt az
erőszakos és nagyméretű militarizálás, ugyanis az I. Román
Határőrezredhez csatolták. Az itteni lakosság heves tiltakozással
reagált, ezért őket kitelepítették, helyüket pedig más település
lakosaival töltötték fel. Nem csoda, hogy a falut nemsoká már
településközpontként említik a források. Az itt élők legfőbb
tevékenysége a katonáskodás mellett a földművelés lett, minden család
kapott egy-egy parcellát és földet, melyet a gazdaság
korszerűsítésének hála, új eszközökkel és módszerekkel (pl
vetésforgó) művelhetett.
A XIX. századi
források szerint a település külterületeinek nagy része erdő,
kisebbrészt pedig szántó, rét, legelő.
Az 1848-1849-es
szabadságharc idején zajlott itt a jelentős fenyőfalvi csata, ahol a
magyar kormány seregei David Urs székely hadosztállyal kiegészült
serege csaptak össze.
Szeben vármegye részét a
század második felétől képezte, ekkor már polgári közigazgatás alatt
állt. A gazdaságban jelentős volt a XX. század első felében nyílt
fonalgyér, majd a fegyvergyár. Az itteni lakosság, akik korábban
földművesként dolgoztak, egyre inkább üzemi munkásság lett.
Lakossága
1850-es összeírások arról
számolnak be, hogy a lakosság nagy része román nemzetiségű jelentős
roma kisebbséggel. Vallásukat tekintve az itt élők nagy része görög
katolikus.
2002-re ez az adat annyiban módosult, hogy bár
számukat tekintve a románság a domináns, roma nemzetiségűek helyett
magyarokról tudósít az összeírás. Felekezeti szempontból a lakosság
nagy része ortodox, de él itt baptista vallású is.
A település látnivalói
- A
XIX. században épült az itt található ortodox templom.
- Híres
a település falumúzeuma.
Híres
emberek
- A XIX. század egyik híres operaénekesnője, Călin
Floarea itt látta meg a napvilágot.
- Az 1848-1849-es
szabadságharc egyik alakja Simion Bărnuţiu itt telepedett le.