ismertető
Megye: Krassó-Szörény megye.
Erdély
régió.
Resicabánya a Berzava
partján fekvő Krassó-Szörény megyei város.
Temesvár innen 106
kilométerre van. Közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak
hozzá: Bralova, Domány, Monyó, Kölnök, Krassócser, Kuptorja és
Secu.
A Keresztdomb lábánál fekvő Bánság - hegyvidéki város 357
méter tengerszint feletti magasságban van.
Története
röviden
Az első forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XVII.
századból származik. Ebben még Reszinitzaként olvashatunk róla. A
település határától nem messze a Berezva területén állt Borfő vára,
mely minden bizonnyal a krassófői vár része volt.
A Német
Lovagrend tulajdonát a XV. században képezte. Területét pontosan nem
tudjuk meghatározni.
Napjainkban területileg és közigazgatásilag
is egységet képez, de 1911 előtt külön részek voltak Resicabánya és
Resicafalu.
Mindkét települést katolikus németek alapíthatták. Az
első vasolvasztó a XVIII. században kezdte meg működését. A XIX.
században osztrák-magyar kézbe került és megindult az acélgyártás.
Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része német,
jelentős román, magyar, szlovák és szerb kisebbséggel.
2002-re a
románok száma lett a domináns, rajtuk kívül élt még itt magyar,
cigány és egyéb nemzetiségű is.
A település egészen 1920-ig,
a trianoni békediktátum pontjainak
ratifikálásáig képezte a Resicabányai járás szerves részét
Krassó-Szörény vármegyében.
Gazdaságában fontos szerepet játszik
kokszolóüzeme, vízierőműve és hőerőműve is.
Látnivalói
- Híres a Mozdony-múzeuma
- A
XIX. században építették a Keresztelő Szent János ortodox
katedrálist.
- Szintén XIX. századi a település római
katolikus temploma.