ismertető

Megye: Szeben megye.
Erdély régió.

Resinár a Csindrel-hegység lábánál, 571 méteres magasságban fekvő Szeben megyei községközpont, melyhez közigazgatásilag Priszloptelep tartozik. A a Mărginimea tájegységben található település Nagyszebentől csupán 12 kilométerre , délnyugatra fekszik. Legkönnyebben villamossal közelíthető meg a megyeszékhely felől.

Nevének eredete

A román răşinari 'gyantaszedők' szóból származik. A névre az első adat 1496-ből való, Raschoneyra alakban. 1572-ban Ressonar, 1698-ban Rosinar, 1738-ban pedig már mai formájában említik.

Története röviden

A település régebbi és mai helye nem esik egybe, egykoron ugyan a Reutel nevet viselte és szász település volt a mai helyétől nem messze.

Az első írásos forrás, mely ebben a formában említi XIII. századi.

Az 1500-1600-as évekre Nagyszeben román jobbágyfaluja lett, ahol a lakosság fő tevékenysége a transzhumáló juhtartás volt, ez biztosítván jó megélhetési lehetőséget.

A XVIII. század első felében ( Acsády Ignác feltevése alapján) Erdélyben a hatodik legnépesebb település volt.

A leghosszabb jogvita melyről a források megemlékeznek 1735-től 1787-ig tartott, amikor is II. József döntése alapján a település minden úrbéri tehet alól mentesült és szabad királyi várossá vált az ekkor már 4185 lélekszámú település.

Már a XVIII. század első felében működött iskolája, melyet Coman Bârsan nevű írástudó alapított. Új iskolaépületet, mely emeletes volt immáron 1835-ben készítettek el, ekkor már német, magyar, latin és román írás-olvasás, német és magyar nyelvtan volt a tananyag része.

A XVIII. század második felében a budai szerb származású Gedeon Nikitić ide telepített ortodox püspöki székhelyét. Az épület  egy kétszintes, tornácos parasztház volt. Egésuem 1811-ig irányították innen az erdélyi román ortodox hívőket, amikor is Vasile Moga Nagyszebenbe helyezte át.

Az 1700-as évek végétől fellendült a juhtenyésztés. Ekkor már mintegy ötszázezres juhállománnyal rendelkeztek a resináriak, és hatalmas területeken legelőket béreltek a Kárpátokon túl, egészen Besszarábiáig.

Az előállított termékeket legkönnyebben a nagyszebeni piacon adhatták el, a szintén Nagyszebenen működő sztearingyár pedig a faggyúnak volt biztos felvevőpiaca. Az 1800-as években a jobbágyfelszabadítás miatt , és az újonnan felállított vámhatárok okán hanyatlott a transzhumálás.

1857-es adatok szerint már a lakosság 23%-át tette ki a nem mezőgazdasági népesség aránya. Az egyre jelentősebb problémák miatt 1862-ben szegénysegélyező egyesületet alapítottak, majd 1867-ben Visarion Roman ortodox püspök hitelszövetkezetet.

A századfordulóra némileg polgárosodó településsé válhatott, fejlődés kezdődött: a települést kőalapra építették, közvilágítás működött, belterjes, trágyázó mezőgazdasága lett, fűrészmalmok és kallómalmok működtek.

Ami külterületét illeti, 65%-a volt erdő, 18%-a legelő és 11% rét. A juhállomány száma bár megcsappant, még mindig mintegy 50 ezer állatot birtokoltak.

A fejlődés a XX. században sem állt meg: iparosegylet alakult, szőnyeggyár nyitotta meg kaput és a település 1876-tól  képezte a nagyszebeni járás szerves részét Szeben vármegyében.

Lakossága

1850-es összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható az itt élő cigány kisebbség számaránya sem. Felekezeti szempontból többségük ortodox, de görög keleti vallásúak is éltek itt.
2002-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú románság, de továbbra is éltek itt cigányok is. A községközpontban a lakosság nagy része ortodox vallású.

Látnivalói

• Andrei Şaguna mauzóleuma
• Ma emlékmúzeumként funkcionál Octavian Goga szülőháza
• híres néprajzi gyűjteménye
• az 1800-as években épített Barcianu-udvarház
• szintén a XIX. században építették a régi iskolát, melyet többször felújítottak
• több épületet műemlékké nyilvánítottak: Dancăşiu-ház és kapuja, több parasztházat és csűrt.
  
• volt püspöki rezidencia
• Emil Cioran szülőházán emléktábla található
• a település határától nem messze 704 méteres magasságban áll Ruetel várának romja
• a településen három templom is van: Szent Piroska ortodox templom, Szentháromság (vagy másnéven : hegyi) templom, Szent Illés tiszteletére felszentelt templom.
  

Itt születtek:

• a XIX. század folyamán : Eugen Brote publicista, politikus ; Sava Popovici Barcianu teológus; Ilarie Mitrea természettudós, utazó;
  
• a XX. század folyamán : Emil Cioran filozófus.