ismertető
Megye: Beszterce-Naszód megye.
Erdély
régió.
Retteg a Nagy-Szamos jobb
partján található falu Déstől 15 km-re Erdélyben.
Története röviden:
A szász települést említő első
írásos források a 13. században keletkeztek. Itt még
Retheeg - ként említik. A csicsói uradalom részét képező
mezőváros a 15. században számos privilégiumhoz jutott: vásártartás,
vámszedő hely . A 16. században már uradalmi központ, amely lakosai
bíráit megválaszthatták magyar és szász nemzetiségűek közül felváltva.
A 16. században lakosság nagy része az unitárius
egyházhoz tartozott. A református hitre csak a 17. században tért
vissza, amikoris esperesi székhely lett. A 18. században
fölégették.
A 19. század egyik legnagyobb eseményei voltak a
Margit-napi vásárok. Itt szarvasmarhát, gyapjút, lovakat, sajtot
értékesítettek a kor szintjének megfelelően.
A 20. században
már folyóiratok jelentek meg, és az 1920-as években megindult az első
autóbuszjárat Retteg-Bukarest között.
Lakossága:
Az 1850-es adatok szerint a lakosság 50%-a
román, de jelentős a magyarság száma is. Itt élő nemzetiségek még a
zsidók és cigányok.
Az 1910-es népszámlálási adatok alapján a
lakosság nemzetiségi összetétele megváltozott: a legnagyobb arányban
számukat tekintve magyarok élnek itt. Jelentős a románok száma is.
Jelen vannak még a cigányok és csekély számú német kisebbség is. A
lakosság nagy része görög katolikus, de jelentős a zsidók, a
reformátusok és római katolikusok száma is.
2002-re ismét a
román nemzetiségűek alkották a lakosság nagy részét és látványosan
növekedett a cigányok száma is. Olyannyira, hogy már több létszámmal
voltak jelen, mint a magyarok. Felekezeti hovatartozást tekintve
legtöbben az ortodox hívek vannak, majd a református, a pünkösdista,
a görög katolikus, a római katolikus és a baptista egyházhoz
tartozók.
Látnivalók:
- Folklorista emlékmúzeum, melyet
Ion Pop-Reteganul folklorista, a falu híres szülöttjének egykori
szülőházában nyitottak meg.
- 19. századi római katolikus
kápolna.
- Gótikus stílusú református temploma. Bár a 15.
században keletkezett, a 19. században szükségessé vált átépítése és
toronnyal történő kiegészítése.
A
falu híres emberei:
- Márk Lajos festőművész, Ion
Pop-Reteganul folklorista és Miháltz István jezsuita teológus is itt
látta meg a napvilágot.