ismertető

Megye: Beszterce-Naszód megye.
Erdély régió.

Sajómagyarós a Sajó folyó jobb partán található falu Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében, Besztercétől mindössze 20 km-re.

Fekvése

Besztercétől 20 km-re délnyugatra, a Nagy-Szamosba folyó Sajó jobb partján, attól 1 km-re, 313 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Északkeleti része alatt sótelep található.

Neve:

a magyaró szóból származik, mely mogyorót jelent. Az első írásos források még Munerochs-ként említik , de az idők folyamán többször is változott névalakja.
Véglegesen a 20. század közepén kapta meg a ma is használatos Sajómagyaros elnevezést.

Története röviden:

Az eredetileg szász-magyar jobbágyfalu közigazgatásilag egy középkori vármegyéhez tartozott. Az 1600-as években már nemcsak evangélikus egyháza (amely a nagysajói református egyházmegye szerves része), hanem református egyháza is fennállt.

Majd egy évszázad leforgása alatt azonban már az evangélikus és református egyház hegemóniáját megtörve már a lakosság nagy része görög katolikus, és megjelentek a zsidók is zsinagógát építve a faluban.

A 19. századra, már olyannyira jelentős, hogy vasúti csomópont. Ekkor már Doboka helyett Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozik.

A külterület jelentős része szántó és legelő szász birtokban. A gazdaság szempontjából rendkívül fontos szerepe volt az alma és szilvatermesztésnek.   A második világháború harmadik évében a szászokat elszállították a németek. Számarányuk ezután jelentéktelen a faluban, nagyrészt Felső-Ausztriába költöztek.

Lakossága:

Az 1900-as népszámlálási adatok szerint a lakosság nagyrészt román nemzetiségű, de jelentős a német, magyar és cigány kisebbség száma is. Felekezeti hovatartozást vizsgálva 1081 lakosából közel 75% görög katolikus, 20% evangélikus, 134 fő zsidó, 47 fő ortodox és 26 fő református vallású.

2002-es források már csak román és cigány nemzetiségűeket említenek. A lakosság 90%-a ortodox, 10%-a pünkösdista.

Látnivalók:

• Ortodox temploma a az 1400-1500-as években épült. Az eredetileg evangélikus templomot a 17. és a 19. században egyaránt újjáépítették.
• Az 1500-as években keletkezett Szent László várának ma már csak sáncai láthatóak. Szent László uralkodó személye körül már életében megannyi legenda keringett. A lovagi erényt képviselő királyról kapta a nevét a bronz és vaskori alapokon nyugvó vár, ami a Hegyeris hegyen áll.
• Napjainkban szakiskolaként funkcionál az 1900-as években épült kastélya.