Segesvár

Útvonaltervező

ismertető

Megye: Maros megye.
Erdély régió.

Segesvár a Segesd pataknak a Nagy-Küküllőbe ömlésénél fekvő Maros megyei falu. Régebben széki központ volt, majd vármegyei székhely.

Marosvásárhely innen csupán 45 kilométer.

Elnevezése. . .

minden bizonnyal egy ősi magyar szótőből ered. A ság, ség dombra utal. A középkorban várat építettek itt, innen a névalak utótagja.

Története röviden

a Nagy-Küküllői fennsíkon fekvő terület, melyen ősidőktől kezdve éltek. A rómaiak egy Stenarum elnevezésű őrhelyet állítottak ide.
Géza fejedelem szászokat rendelt ide, majd széki központtá tettek. Favár is épült ide, ami az 1241-1242-es tatárjárás alkalmával pusztult el.
Az 1100-as években az itt álló kápolna helyett vártemplomot húztak fel. Az 1300-as években már szabad királyi város lett, de a lakosság Mátyás király ellen fellázadt. A székely, magyar és szász lakosság unióját megerősítette itt.
A reformáció hatására a lakosság nagy része protestáns lett.

a XVI. században már országgyűlést tartottak itt, amely után 26 székely vezetőt mészároltak le.
Vitéz Mihály és Basta seregei is több ízben ostromolták, majd Székely Mózes a török seregekkel, Bocskai és Kemény János is betört ide.

A XVII. századot is a kaotikus állapotok jellemezték, hiszen a sok áldozatot követelő pestisjárvány lefolyása után tűz ütött ki és ez még több kárt okozott az itt élőknek.

Három erdélyi fejedelmet is itt választottak meg: I. Rákóczi Györgyöt, Rhédey Ferencet és Barcsay Ákost is.

A XVIII. század elején a sorscsapások nem értek véget, hiszen kuruc csapatok támadása következett, majd a pestis második hulláma és még egy tűzvész is jelentős károkat okozott.
Forró és Bem tábornok is állomásozott itt.
A magyar történelem egyik legfontosabb csatája határában zajlott. 1849. július 31-én a segesvári csatában a magyar seregek súlyos vereséget szenvedtek.

A XIX. század második felében a város vármegyei székhely lett.
Fontos megemlíteni a kézműipart, a város bronz- és ónműveseit, asztalosait, kőfaragóit, majd később az itt kiépült posztó-, kerámia- és üvegipart.

A lakosság nagy része 1910-ben német, de jelentős a románok és magyarok száma is.
1992-re ez nagyban módosult, hiszen az itt élők nagy része román nemzetiségű. Továbbra is sok magyar, szász és és cigány nemzetiségűek száma is. Felekezeti szempontból legtöbben ortodoxok, de nem elhanyagolható a reformátusok, a római katolikusok, az unitáriusok és a görög katolikusok száma sem.

Látnivalói

A Világörökség részét 1999 óta képezi a várostörténelmi központja.
930 méter hosszúságú várfallal körbevet vár.
1300-as években épített óratorony. Ez városházaként is funkcionált a XVI. században. Többször ellopták a zenélő órát. Az épület napjainkban múzeumként is funkcionál.
Középkori szász templomát a domonkosok építették és Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. Többször is át kellett alakítani, így gótikus stílusjegyeket is magán visel. Tornya XV. századi.
XIX. századi temetőkápolna.
178 fokos diáklépcsője, mely a Várhegyre visz fel.
XIII. századi kolostortemploma. Ezt a domonkosok építették, de a reformátusoké lett. Tűzvész károsította meg a XVII. században, majd lebontották.
Petőfi mellszobra nem messze található a XIX. század második felében épített régi megyeházától.