Magyar
ismertető
Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.
Sepsiszentgyörgy az Olt két
partján fekvő Kovászna megyei város, melyhez közigazgatásilag az
alábbi települések tartoznak: Szemerja , Kilyén, Szotyor és
Sugásfürdő.
A város Háromszék legjelentősebb székvárosa volt,
napjainkban megyeszékhely.
2002-es összeírások alapján a
lakosság nagy része magyar, román kisebbséggel.
Brassó innen
csupán 33 kilométerre található.
Elnevezése
Az előtag az itteni székelyek szászsebesi származására utal. Ők a XIII. században települtek le. Az utótag a település templomára utal, melyet Szent György tiszteletére szenteltek fel. A román névalak pedig a magyarból ered.
Története röviden
A Gémvárán, az Őrkőn, Bedőházán és az Avasalján felszínre hozott maradványok egyértelműen bizonyítják, hogy a település már ősidők óta lakott terület. Az Epres-tetőnek nevezett csúcson a dákok temetkeztek és nem messze innen egy X. századi terep maradványait is feltárták.Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Sancto Gorgioként olvashatunk róla. Már ebben az időszakban vásártartási joggal rendelkezett. Zsigmond király a XV. században személyesen is idelátogatott és városi rangot adományozott. A mezővárosban a Szent Györgynek szentelt plébánia templomot emeltek, majd református templomot ennek helyére, ám ezt is lebontották.
Az 1300-1400-as években Daczó Pál erődítette, külső fallal toldotta meg.
A XVII. században a tatár és török seregek is többször ostromolták, emellett két földrengés is mérhetetlen károkat okozott. A torony mindkét alkalommal leomlott. Napjainkban is látható tornya XIX. századi.
Az 1848-ban elhunyt honvédeket az itteni vártemplomban helyezték örök nyugalomra. A Háromszék Honvédelmi Bizottmánya itt ülésezett és Gábor Áron híres szavai itt hangzottak el.
1849-ben Gál Sándor seregei vereséget szenvedtek az orosz csapatoktól. A Gidófalva felé vezető út mentén helyezték örök nyugalomra az ekkor elhunytakat. Bartali Ferencet és Váradi Józsefet itt gyilkolták meg.
1910-es összeírások alapján a lakosság 100%-a magyar. 1992-re ez annyiban módosult, hogy a domináns számú magyarság mellett élt itt román nemzetiségű is.
Látnivalói
- a középkori erődített református templom
- XIX századi római katolikus temploma, melyet Szent József tiszteletére szenteltek.
- XIX. századi római katolikus temető. Itt nyugszik a Bogdán család valamennyi tagja és Tuzsán János is. Kápolnát is építtettek.
- A Kós Károly tervei alapján elkészített Székely Nemzeti Múzeum, melyet a XIX században építettek.
- Városháza (XIX. századi)
- XIX. századi színház
- XIX. századi Mikó kollégium
- 1848-as emlékmű, ami egy oroszlánt ábrázol.
- XX. századi unitárius templom és székesegyház.
- Gémvára őskori földvár maradványai .
Itt született. . .
- a XVIII. század második felében Andrád Sámuel a híres orvos, aki íróként is tevékenykedett.
- a XIX. századi régész László Ferenc, Aschermann Ferenc 48-as honvédezredes, Diószeghy László festő.
