ismertető

Megye: Maros megye.
Erdély régió.

Somosd az Eger-patak mellett fekvő Maros megyei falu, mely közigazgatásilag Nyárádkarácsonyhoz tartozik. A településtől csupán 10 km-re fekszik Marosvásárhely.

Elnevezése

Névalakja minden bizonnyal az itt termett somról ered, mely nagy mennyiségben volt megtalálható ezen a területen. Ezt a feltevést egy vers is alátámasztja, melyet Kovásznai Kelemen írt a XVIII. században a faluról. Tulajdonképp a verset, mely még latin nyelven íródott, tekinthetjük az írásos források egyikének, mely a települést említi.
Az első írásos forrás viszont, a XV. századból származik. Ebben még Zomossként olvashatunk róla. Jelentős csata zajlott ezen a területen, ahol a székely haderőre János Zsigmond seregei döntő vereséget mértek. Az elhunyt székelyek tiszteletére áll a Kerek dombi sírhalom.
Tragikus esemény történt a XVIII és a XX. században is, ahol tűzvész pusztította el a települést.

Lakossága


Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de nem elhanyagolható a románság száma sem. 1992-es népszámlálási adatok alapján a lakosság nagy része magyar, csekély a románság száma.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Marosi alsó járás részét Maros-Torda vármegyében.

Látnivalók Somosdon

• A középkorban épített templomot lebontották és helyére a XVIII. században református templomot építettek, melyhez tornyot is húztak a XIX. században.
  

• A XVII. századi források egy felekezeti iskoláról és Szőlősi István tanítóról tudósítanak. A második világháborút követi szocialista fordulatot követően nyílt ateizmust sulykoltak a lakosság fejébe, a felekezeti iskolát pedig államosították. A rendszerváltás után majd' 20 év kellett, hogy a tanintézmény ismét az egyház kezébe kerüljön.
  
• A település központjában található emlékművet 2005-ben állították, Somosd első írásos említése után 500 évvel. Ezen az emlékművön Kovásznai Sándor neve is olvasható. Ő adott nevet az iskolának.