ismertető

Megye: Maros megye.
Erdély régió.

Sóvárad a Kis-Küküllő felső folyása menti völgyben elterülő Maros megyei falu, melyet keleten Szováta és a Görgényi havasok, északon a Bekecs határol. Külterületének nagy részét erdő és legelő borítja.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Varadként olvashatunk róla. A régészek értékes római kori leleteket tártak fel és bizonyosodtak meg arról, hogy a település sóőrzési központi hivatala volt itt. A castrum maradványai napjainkban is megtekinthetőek. A település határában az egykori várak maradványai megtekinthetőek. Közülük talán a legjelentősebb a székely várrendszer részét képezte, de a tatár betörés alkalmával elpusztult.
A helyiek szerint a Klastrom-bércén ferences kolostor állt.
A lakosság 100%-a 1910-es népszámláláson magyarnak vallotta magát.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Nyárádszeredai járás szerves részét.
1992-es népszámlálási adatok alapján a lakosság nagy része magyar, jelentős román, cigány és német kisebbséggel.
Szováta részét majdnem öt évtizedig képezte, ám 2004-ben közigazgatási önállóságát ismét visszanyerte.

Látnivalói

• Az 1300-as években épített református templomát többször kellett átépíteni.
  

• A település határában több sósvízűforrás is felszínre tör.
• Az itt található parasztházak az erdélyi népi építészet alkotásai.
• Székelykapui páratlan szépségűek.

Híres emberei

• Az orvos és teológus Váradi Mátyás, a szintén lelkész Péterfi Albert, az MTA-tag Péter Mihály Heinrich, az író, költő Király László, Király Béla esszéista, aki költőként is tevékenykedett.
  

Testvérvárosa

a magyarországi Kőröshegy.