ismertető

Megye: Arad megye.
Erdély régió.

Székudvar Kisjenőtől 6 km-re nyugatra fekvő Arad megyei falu.

Elnevezése:
Minden bizonnyal az itteni szikes területen épített udvarházra utal.

Története röviden:

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Ebben a forrásban még Soluhanként olvashatunk róla. A középkori apátság és temetőhely maradványai a piactéren bukkantak fel. Az 1500-as években vámhely volt, ahol vásárokat is tartottak, illetve több malom működését is említik a források. 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható az itt élő magyar  kisebbség számaránya sem.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú románság, a továbbra is kisebbségben lévő magyarok és németek mellett ekkor már cigányok is éltek itt.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte az Arad vármegyei kisjenői járás szerves részét.

Nevezetesség

• Csörsz-árok, melyet az Ördögárok nyomvonalaként is emlegetnek.

Itt születtek:

• Banner János ősrégész
• Dr Dászkál István latin szertartású ordinárius, apostoli protonotárius, nagyprépost.