ismertető
Megye: Beszterce-Naszód megye.
Erdély
régió.
Szentmáté település (románul Matei)
Beszterce-Naszód megyében található Romániában.
A
településről Lestyán Ferenc írt a rendelkezésre álló források
segitségével.
Az első írásos források a 14.
században keletkeztek, ahol még Máthé néven említik. A későbbiekben
többször is módosult ez az elnevezés:Máthéé, Máthéfalva, Máthé,
Szent Máthé, Szász-Máthé stb.
A legtöbben viszont egyet
értenek abban, hogy az elnevezést a templomról kapta, hiszen a
templomot Szent Máté tiszteletére szentelték fel. Mivel építésének
idejében az uralkodó stílusirányzat a gótika volt, a templom ezek
korstílus jellemző jegyeit viseli magán. A 17- században feltehetően
szükségessé vált felújítása. Keresztboltozatos szentélye azonban a
környéken található összes templomhoz hasonlatos és hűen tükrözi az
akkori ízlésvilágot és uralkodó motívumait az építészetnek.
Míg 17 századi írásos források egy összetartó,
egyházukhoz meleg szeretettel ragaszkodó közösségről írnak, szintén
szó esik arról a tényről is, hogy ugyanazon évben két harangját és
ezüstkelyhét paténéjéval együtt eladták, ami a hívek számának
drasztikus megfogyatkozásáról tett tanúbizonyságot.
A templomban
tett mindennemű beavatkozást, finomítást vagy épp újjáépítést
dokumentáltak a templomban található dátumos feliratok.
Az
1517-es reformáció hatására az addig szigorúan a katolikus vallást
követő település lakosának nagy részét megérintették a lutheri tanok.
Amúgy is szász település révén könnyen fogékonyak voltak az új vallás
hívó szavaira : nagy részük áttért a lutheránus hitre.
A 17.
századi török veszély a települést is elérte. Az összpontosított
török-tatár hadak az 1661–1663-as években törtek be a faluba,
raboltak, gyilkoltak, fosztogattak. Ez persze a lakosság számának
drasztikus csökkenését eredményezte. Ennek a problémának az
orvoslására telepített be a Haller család a 18. század elején
református családokat, megszerezvén az új vallás számára a templomot.
A katolikus hívek annyiban találtak kárpótlást, hogy a Lázár
család közreműködésével és támogatásával méreteit tekintve nem nagy,
viszont meghitt kis kápolnát építtettek.
A
dualizmuskori települések elnevezésükat az ott élőkről kapták: Papi
rét, Kengyelrét, Málé nyilak, Oltoványok, Gyérerdő, Bongord,
Szent keresztnél stb.