ismertető
Megye: Beszterce-Naszód megye.
Erdély
régió.
Szeretfalva a Sajó folyó bal
partján fekszik Vesztercétől csupán 15 km-re Erdélyben,
Beszterce-Nagyód megyében. Közigazgatási egységet
Sajómagyaróssal képez.
Neve. . .
Nevére
vonatkozó első írásos források a 13. századból származnak. Itt még
Zereth-ként olvashatunk róla, amely névalak feltehetően egy
személynévből ered.
Története:
Az
eredetileg szlávlakta település sorsát meghatározta a Szeret-hegy,
hiszen elválasztóként funkcionált a Havasalja és a mezőségi királyi
esperesség között. A 15. században a település egy uradalomhoz
tartozott, majd 400 év múlva pedig Beszterce-Naszód vármegye része.
Az 1848-49-es szabadságharc egyik összecsapása itt
zajlott: Urban és Riczkó Ignácz seregei itt mérték össze erejüket.
A 20. században pedig megépült Dédát és
Szeretfalvát összekötő vasútvonal.
Lakossága:
Az 1800-as
népszámlálási adatok arról számolnak be, hogy a lakosság legnagyobb
része román, akik a görög katolikus vallást gyakorolják.
Az
1900-as eredmények ennél jóval árnyaltabb képet mutatnak. A román
nemzetiségűek számbeli aránya változatlanul a legnagyobb de
találkozunk német kisebbséggel, felekezeti hovatartozásukat tekintve
pedig a görög katolikus mellett megjelent a zsidó vallást gyakorlók
halmaza is.
2002-ben a nemzetiségek közül még mindig a románok
a legdominánsabbak számukat tekintve, de német kisebbség helyett
ekkor már csekély számú cigány nemzetiségű jelenik meg. Vallást
vizsgálva pedig a lakosság több mint 95%-a ortodox.
Látnivalók:
- A településhatártól keletre
tekinthetjük meg bronzkori földvárának maradványait.