ismertető

Megye: Szilágy megye.
Erdély régió.

Szilágylompért a Kraszna folyó bal partján, Zilahtól mindössze 24 km-re fekvő falu Szilágy megyében. A Sarmaság nevű községközponthoz tartozik csak úgy, mint Mojád és Selymesilosva.

1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig a szilágysomlyói járás része.

Lakossága

1910-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része magyar nemzetiségű, de jelentős a románok száma is. 1990-ben még az itt élők döntő többsége magyar, de a román nemzetiségűek mellett élnek itt cigányok is. A vallási hovatartozásukat tekintve legtöbb ember református, de jelentős az ortodox, görög katolikus vallásúak száma is. A 2002-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a lakosság száma megnövekedett, és a 912 itt élő ember 80%-a magyarnak vallotta magát.

Története röviden:

Az első írásos források, melyek említést tesznek a településről  a 14. századból származnak. Ezen források még Lompérth- ként írnak róla. Az 1600-as években megépült templomnak napjainkban sajnos még romjai sem láthatóak. Az 1700-as években a település az állandó harci összecsapások szinteréül szolgált, ennek súlyos következményeként a lakosság száma drasztikusan lecsökkent, a falu elnéptelenedett. Ezt a problémát orvosolta, hogy a 18. században folyamatosan szivárogtak be ide a mai is itt élő nemzetiségek.


A település egyháza már a 18. század elején megalakult, de ekkor még nem volt önálló, hiszen a szomszédos falu, Selymesilosva filiájaként funkcionált. Autonómiáját egy évtizeddel később nyerte el. Napjainkban is megtekinthető a 18. század második felében épített temploma.

1920-tól a falu Romániához tartozik, de a kát világháború között ismét Magyarországhoz csatolták. Miután az antantseregek győzelmet arattak, ismét Románia szerezte meg.

Napjainkban a község közigazgatásilag a Sarnasághoz tartozik Selymesilosvával és Mojáddal együtt. Ez az itt élőkből ellenérzést váltott ki, ezért 2007-ben népszavazást rendeltek el a területi és közigazgatási autonómia ügyében.

Nevezetességei

Napjainkban is megtekinthető a településen található református templom, mely a 18. században keletkezett. A csodálatos kazettás mennyezet megfestése a Budai fivérek nevéhez köthető. A kolozsvári asztaloscéh tagjai munkájának hála a templom mennyezete a  Kárpát-medencében az egyik leggyönyörűbb. Mondanivalója a bibliai tematika köré szerveződik, amit állatokkal, virágmotívumokkal, népmesékben szereplő figurákkal és asztrológiai jelképekkel egészítenek ki.

A felvilágosodáskori uralkodónő, Mária Terézia tiszteletére  készült kazetta a birodalmat jelképező  kétfejú sast és a királynő monogrammját ábrázolja.

A híres költő, Ady Endre nagyszülei is itt éltek. Napjainkban házukat sajnos le kellett bontani, de helyére az Ady Endre általános iskola épült, mely  az Ady-kertben áll, közvetlenül a templommal szemben.   A költő többször járt itt és az a kőasztal, melynél verseit írta, megtekinthető az ide érkezők számára.