Szilágysomlyó

Útvonaltervező

ismertető

Megye: Szilágy megye.
Erdély régió.

Szilágysomlyó Szilágy megyei város, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak: Bic, Pusta és Somlyócsehi.
Szatmárnémeti innen csupán 74, Zilah pedig csupán 25 kilométerre van.

Elnevezése. . .

minden bizonnyal egy magyar igéből ered. A somlik annyit tesz csuszamlik. Ez földrajzi adottságaival hozható összefüggésbe.
Eredetileg Watasomlyójának hívták az itteniek. Ez a névalak epdig a Wata személynévből ered.
Neve a régi magyar somlik (= csuszamlik) igéből származik és megcsuszamló oldalú hegyre vonatkozik. Eredeti neve Watasomlyója, jelentése Wata (ótörök:bat = elmerül) nevű személy hegye.

Története

1258-ban Wathasomlyowa néven említik először. A Báthory család ősi fészke (1351 óta), ősi váruk, Somlyóvár a Magura-hegyen állott. A várat Miklós erdélyi vajda építtette a 14. század elején, először 1319-ben említik. A városban épített várkastély elkészültével elhagyták, azóta rom. A Báthory-kastély 1592-ben épült. 1600-ban Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól. 1703-ban a kurucok foglalták el. Kerítőfala romos, de az emeletes épület épen áll. Ma közepén román függetlenségi emlékmű áll.1910-ben 6885 lakosából 6030 magyar és 759 román volt. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 17 642 lakosából 11 472 román, 4894 magyar, 1177 cigány és 24 német volt.

Látnivalók

Somlyóvár romjai a Magura-hegyen.
Báthory-kastély (16. század).
Római katolikus templomát 1532-ben Báthory István erdélyi fejedelem építtette, mellszobra a templomkertben áll.

Híres emberek

Itt született Báthori Kristóf erdélyi vajda 1530-ban.
Itt született Báthory István lengyel király, erdélyi fejedelem 1533. szeptember 27-én.
Itt született Bölöni György, Ady Endre életrajzírója.
Itt született(1912)-ben Monsignor:dr. Hosszú László nagyváradi (vicarius generalis) rom. cath. ordinárius, aki Romában tanult(évfolyamtársai voltak: dr. Lékai László késöbbi biboros, esztergomi érsek, Monsignor dr. Ópalotai János apát-úr)kik Rómában egyházjogi doktorátust szerzenek. A minenki Lacibácsija, majd várad főpapja, kiváló szónoka. Főldi élete végén saját óhaja volt, hogy a Biharpüspöki rom. cath. Szt. Lőrinc templomba helyezyék, örök nyugalomra. Majd 1983. március 10-én(a váradi székesegyházban tartott temetési szertartás után)a püspöki templom Jézusszive oltára alá helyezték örök nyugalomra. Jelmondata volt: SZERESSÜNK ! JÓK LEGYÜNK ! JÓT TEGYÜNK !