ismertető

Megye: Kolozs megye.
Erdély régió.

Szind a Tordai-hasadék keleti bejáratánál, Tordától nyugatra fekvő település Kolozs megyében található.

Elnevezése

Az első írásos forrásokban még Zind néven olvashatunk róla, az idők során azonban többféle névalakja létezett: Scint , Stend, Zend és Send . Napjainkban is használatos névváltozata feltehetően egy román tulajdonnévből, a Sandu-ból ered.

Története röviden

Minden bizonnyal már a római korban is lakott terület, ezt bizonyítja az az építmény, melyet a napjainkban Torda elnevezésű város területén, az akkoriban Potaissa néven ismert városban húztak fel. Nem messze a kőbányától, a régészek értékes leletre bukkantak: egy római kori település maradványaira. A reformáció itt is hatott az emberekre: az itt élő magyarság az unitárius hitre tért át és a későbbiek során hithű is maradt. Az 1800-as évektől egyre dominánsabbá vált a románság száma, akik már a lakosság nagy részét tették ki.
Kőbányája az 1800-1900-as években addig nem látott kihasználtsággal dolgozott. Cementet állítottak elő, mely később a tordai építkezésekhez elengedhetetlen volt, továbbá az itt felszínre hozott kaolint a híres batizi edények előállításánál hasznosították.

Lakossága

Az 1850-ben keletkezett összeírások arról számolnak be, hogy a lakosság nagy része román, de él itt még magyar és roma nemzetiségű is. Felekezeti hovatartozást tekintve az emberek nagy része görög katolikus vallású, de nem elhanyagolható az unitárius és a római katolikus vallásúak száma sem.2002-re ezen adatok annyiban módosultak, hogy a népszámlálási adatok már csak román és magyar lakosságról számolnak be, akik nagy része ortodox, de él itt még ekkor unitárius, református, pünkösdista, görög katolikus, római katolikus és baptista vallású is, tehát a település vallási szempontból rendkívül heterogén.

Látnivalók Szinden

• A falu halastava nem messze található a feltárt római kori maradványoktól, a település határától nem messze.
  
• Román stílusú unitárius temploma az 1400-as években épült.
• Hatalmas itteni földterületek egykori tulajdonosainak, a Bors családnak áll itt kúriája.
• Jelenleg nem működő kőbányája mellett terül el a Túri- és Tordai-hasadék turistaútjai.  
• Jótékony hatású, kénes forrását, jellegzetes kénes illata miatt Büdösviznek is nevezik.
• Az 1600-as években épült, későgótikus stílusban görög katolikus temploma, mely az ortodoxok kezébe került, aztán ismét görög katolikus lett.
• A mintegy tíz kilométer hosszú iparvasútja Tordára vezet. Egészen az ezredfordulóig mészkőszállítóként funkcionált az első világháború előtt megépített vasút.
• A már említett kőbányától nem messze Szent-László forrása nyújt páratlan élményt az ide látogatóknak.
  

Gazdaságában. . .

meghatározó szerepet játszik az itt található kőbánya, melynek tervbe vették további hasznosítását.

Itt született. . .

és rendelkezett jelentős földbirtokokkal az unitárius egyház jótevőjeként is ismert Bors Mihály, aki az Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke volt.