Várkudu

ismertető

Megye: Beszterce-Naszód megye.
Erdély régió.

Várkudu falu a Szamos partján fekszik. Bethlentől mintegy 2 km-re található Erdélyben.

Neve

a román Koldó szóból származik, de az idők során több névalakja is ismert. A helységrendezésnél kapta "vár" előtagját, ugyanis a település határában egy vár található.

Története

A falu keleti vége és a Nagy-Szamos között állt a későbronzkori eredetű, de még a 11–12. században is használt vár. A kétrészes földvár nagyobbik nyugati, 250×100 méteres részének ma helyenként elszántott sáncai láthatóak.

A 14. században a Bánffy család birtoka, később Csicsóvár, majd Szamosújvár uradalmához csatolták. A 17. században több ízben volt helyszíne Belső-Szolnok vármegye gyűléseinek. 1649-től református egyháza Csicsókeresztúr filiája.

1704-ben Tiege hadai elpusztították és 1713-ban még puszta. 1716-tól, mivel a csicsókeresztúri templomot a katolikusok foglalták el, református anyaegyház. Ezután szervezték római katolikus egyházközségét is. Román lakói a 18. század közepén települtek be. 1750-ben egy nemes, 32 jobbágy-, 12 zsellér- és 11 cigánycsalád lakta. 1756-ban pálinkafőzésből élő zsidók is beköltöztek. A Nagy-Szamost 1787-ben szabályozták.

1841-ben, mivel református lakói leginkább románul beszéltek, viseletük sem különbözött a románokétól és gyakoriak voltak a két etnikum közötti vegyesházasságok, "a lelkek számára nézve a két nemzet közti vonalt nem is határozhatjuk meg"<ref>Torma Józsefet idézi Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monographiája. IV. Deésen, 1901, 528. o. </ref>. Torma Zsófia kezdeményezésére, főként a magyar nyelv terjesztése céljából 1875-ben állami iskola jött létre.

1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott.

Lakossága:

Az 1850-es népszámlálási adatok szerint a lakosság tulnyomó része magyar, de jelentős a románok és zsidók száma is. Felekezeti hovatartozást tekintve nagyrészt reformátusok, de élnek itt jelentős számban görög katolikus, római katolikus és zsidó vallásúak is.
1900-ra az arányok jelentősen nem változtak, 602 emberből 412 volt magyar és 181 román ; 338 református, 183 görög katolikus és 71 római katolikus. Zsidókról ekkor már nem számolnak be a rendelkezésre álló adatok.

2002-ben a lakosság számát tekintve a románok és magyarok közel megegyező számban vannak jelen. Vallásukat tekintve 725 lakosából 328 ortodox, 286 református, 49 római katolikus és 33 adventista felekezethez tartoznak.